Az 5 leggyakoribb tévhit a nátháról
3 perc olvasás - 2021. november 27.
A legtöbben minden évben átvészelünk legalább egy-két náthás betegséget. Egy ilyen gyakori problémával kapcsolatban pedig rengeteg tévhit is közszájon forog. Ebből gyűjtöttük össze az öt leggyakoribbat.
„Aki nem öltözik fel rendesen a hidegben, megfázik”
A nátha általában a hűvösebb évszakokban jelentkezik, mégsem a hideg okozza, hanem különféle vírusok. A kutatók többször is igazolták, hogy a hideg önmagában nincs befolyással a nátha kialakulására. Az egyelőre vizsgálat tárgyát képezi, hogy vajon az, hogy a hideg átmenetileg kissé gyengíti az immunrendszert, fogékonyabbá tesz-e a náthát okozó vírusokra – ezzel kapcsolatban egyelőre ellentmondásosak az eredmények.
„Egy kis náthával nyugodtan lehet dolgozni, sportolni, szaunázni”
A betegség mindenképp megterheli a szervezetet, amelynek ilyenkor inkább pihenésre lenne szüksége, mint a mindennapi rohanásra vagy az edzés, szaunázás jelentette terhelésre. Arról nem is beszélve, hogy a szintén közkeletű tévhittel ellentétben a nátha is fertőz, vagyis aki közösségbe megy, könnyen tovább adhatja a betegsége okozó vírusokat. Épp ezért jobb, ha ilyenkor inkább otthon maradunk.
„Aki köhög, tüsszent, tegye a szája elé a kezét”
Sajnos így épp, hogy hatékonyan terjesztjük a vírusokat. A köhögésből, tüsszentésből származó cseppekkel a kezünkre került vírusok a következő percekben mindenre átkerülnek, amit megfogunk: kilincsekre, a tömegközlekedési eszközök kapaszkodójára, mások kezére. Inkább zsebkendőbe tüsszentsünk, köhögjünk, de ha véletlenül nincs kéznél, akkor a könyökhajlatunk is jobb, mintha a kezünket tennénk a szánk elé. Még jobb, ha a továbbfertőzés elkerülése érdekében maszkot hordunk.
„A náthára antibiotikumot kell szedni”
A náthát okozó vírusokkal szemben az antibiotikumos kezelés teljesen hatástalan. A vírusok okozta nátha esetében a legokosabb, ha a kellemetlen tüneteket igyekszünk akár vény nélkül kapható szerekkel csökkenteni. Ha viszont a tünetek nem múlnak, mindenképp orvoshoz kell fordulni, mert a bakteriális felülfertőződést már gyógyíthatja az antibiotikum. Ennek alkalmazásáról azonban mindig az orvosnak kell döntenie, mert az indokolatlanul szedett antibiotikum gombás fertőzéseket, gyomorbántalmakat okozhat, és a gyógyszerrezisztens bakteriális fertőzések kialakulásához is hozzájárulhat. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a náthás tünetek a családban levő csecsemőn vagy kisgyermeken jelentkeznek.
„A C-vitamin gyógyítja a náthát”
Több kutatás is vizsgálta már, hogy képes-e enyhíteni a nátha tüneteit a nagy mennyiségben a szervezetbe vitt C-vitamin. Az eredmények nem meggyőzőek: sok vizsgálatban csak kevéssel javultak a szubjektív tünetek jobban, mint a placebóval kezelt csoportban. Az átlagosan 7 napos betegséget átlagban 6,3 naposra rövidítette a C-vitamin a kísérletekben, és a megelőzést is csak az extrém fizikai terhelésnek kitett emberek esetében segítette. A D-vitamin megfelelő szintje viszont mind a megelőzést, mind a nátha gyógyulását segítheti, így inkább azt érdemes – természetesen nem eltúlzott mértékben – szedni.
