1. Vesszenek a káros szenvedélyek!

Agyunk a testünkkel együtt öregszik, ami ez esetben nem csak fizika változást jelent, hanem azt is, hogy megkevesbedik az egyes idegsejtek, idegrendszeri központok közti kapcsolatok száma. A jó hír, hogy erre a folyamatra nekünk is lehet ráhatásunk. Például ha kerüljük a káros szenvedélyeket, így például a dohányzást és az alkoholfogyasztást, akkor agyunk is tovább maradhat fiatal. Hasonló ez a napozás és a bőr kapcsolatához, magyarán ahhoz, hogy a túl sok napozás öregíti, károsítja a bőrt. A dohányzás és alkoholfogyasztás ugyanígy árt az agynak (is). Hasonló a helyzet a rendszeres kialvatlansággal és a tartós stresszel, amelyeket szintén fontos kerülni.

2. Pillantás a tányérra

A kiegyensúlyozott táplálkozás két irányból is segíti az agy egészségének megőrzését. Egyrészt megelőzhetővé tehet olyan betegségeket, amelyek részben a helytelen étrendből erednek, másrészt olyan anyagokhoz juttathatja az idegrendszert, amelyek a jó működéséhez elengedhetetlenek. Ehhez nem kellenek csodadiéták, elég az olyan ételeket – például a hüvelyeseket, a zöldségeket, a korpás, teljes kiőrlésű pékárukat, a tejtermékeket, a nem túl cukros gyümölcsöket – előnyben részesíteni, amelyek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak. Ezek az inzulinszintet nem emelik túlzottan, így nem növelik az agyműködésnek is ártó cukorbetegség kockázatát. A rendszeres halfogyasztás is segít fiatalon tartani az agyat, hiszen rengeteg benne az omega-3-zsírsav. Jó hatása vagy az agyműködésre a ginzengnek és a lecitinnek is.

3. Dolgozzon a szürkeállomány!

A rendszeres agytréning elengedhetetlen ahhoz, hogy a szellemi teljesítmény ne romoljon, így a mindennapokba azt is be kell iktatni. Életkortól függetlenül el lehet például sajátítani egy új nyelvet, felnőttként is be lehet iratkozni egyetemre, részt lehet venni különböző képzéseken. Jó hatású a kognitív képességekre a keresztrejtvényfejtés, a sakkozás és a rendszeres olvasás is, ami a memóriát is fejleszti. Emellett hasznosak az olyan programok, amelyek agymunkát igényelnek – például egyes kártyajátékok –, vagy a társas kapcsolatokat erősítik. A szociális háló nagyon fontos, elvesztése sajnos kedvez az agy tompulásának. Emiatt kell figyelni arra, hogy részt vegyünk közösségi programokon, baráti, családi összejöveteleken.

Fotó: unsplash.com

4. Csöppnyi rásegítés

Jót tesznek az agyműködésnek azok a készítmények is, amelyek élénkítik az agy vérkeringését, hozzájárulnak a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal való ellátásához, az érhálózat karbantartásához. Ilyen hatóanyagot tartalmaz például a páfrányfenyő. Az idegek és az agy fittségének megőrzését segíthetik a B-vitaminok is, amelyek fontos szerepet játszhatnak a sérült idegek regenerálódásában is. Központi idegrendszerünknek – ahogyan egész szervezetünknek – szüksége van emellett C- és E-vitaminra is.

5. Éljen a sportcipő!

Az agyi működésre jótékonyan hat a testmozgás, ezért arra mindenképpen időt kell szakítani. Jó hatású a séta, a kocogás és az úszás, de igazából bármi, ami átmozgatja a testet. Kutatások azt is igazolták, hogy akik heti háromszor-négyszer futnak, azoknak az agyában képalkotó vizsgálattal is ki lehet mutatni, hogy egyes agyterületek fejlettebbek. Ilyen a hippokampusz, ami a memória egyik fő központja. A sport azért is javítja az agyműködést, mert ilyenkor jobb a teljes szervezet oxigénnel való ellátottsága. A testmozgás azért is jó hatású, mert csökkenti a stresszt, ami rossz hatással van az idegrendszerre is. Ebből a szempontból nem csak az intenzív sportágak hasznosak, hanem például a jóga is, ami meditatív.

6. Kezelni, ami kezelhető

Nem szabad elhanyagolni az olyan alapbetegségek kezelését sem, mint a magas vérnyomás, illetve a már kialakult érelmeszesedés és cukorbetegség, az agy egészségére ugyanis ezek is kihatnak. Figyelni kell arra is, hogy a vese- és májbetegségeket kezeltessük, mert például ha a májműködés felborul vagy májelégtelenség alakul ki, akkor az kihat az agyi tevékenységekre is. A koleszterinszintre is figyelni kell, ugyanis ha az magas, akkor megnő az érelmeszesedés rizikója, ami ronthatja egyebek mellett a kognitív funkciókat.

7. Időben észrevenni

A szokásos szűrővizsgálatok mellett ötvenéves kor felett – vagy gyanú esetén bármikor – érdemes szűrni magát a demenciát is. Ezt az úgynevezett mini mentál teszttel vagy az órateszttel könnyen és gyorsan megteheti akár a háziorvos is, ha pedig azok bajt jeleznek, akkor további vizsgálatokkal kideríthető, hogy olyan betegségről van-e szó, amit kezelni kell. Ez még akkor is fontos, ha maga a probléma – például az Alzheimer-kór – nem gyógyítható, a lefolyás ugyanis ilyenkor is lassítható. Ehhez viszont az kell, hogy a problémát időben észrevegyék, a terápiát pedig megkezdjék.