A gyerekek világszerte találkoznak iskolai zaklatással, ilyen ügyek itthon is bőséggel akadnak. Az UNICEF 2018-as felmérésében például a diákok 51 százaléka válaszolta azt, hogy valamilyen módon részese volt az erőszaknak: vagy bántalmazták, vagy verekedett az elmúlt hónapokban. A helyzet akkor sem jobb, ha konkrét időszakot nézünk: a kamaszok 25 százaléka arra a kérdésre is igennel válaszolt, hogy bántalmazták-e az elmúlt néhány hónapban az iskolában, 38 százalékuk pedig bevallotta, hogy verekedett az elmúlt egy évben.

Muszáj róla beszélni

Ha sejtjük, hogy gyerekünk iskolai zaklatás áldozata, elengedhetetlen, hogy beszéljünk vele a kérdésről. Az első és legfontosabb, hogy a témát nyíltan kezeljük, ezzel is segítve azt, hogy a gyerek eldönthesse: csak egy egészséges iskolai konfliktus részese-e, vagy valóban megfélemlítés alatt áll. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a szülő is tisztában legyen azzal, mit jelent pontosan a bullyingként is emlegetett iskolai zaklatás. Ez a kifejezés olyan szisztematikus, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssort takar, melyben a viszonyok kiegyenlítetlenek, a szerepek pedig nem cserélődnek fel. Az áldozat mindig áldozat marad, a bántalmazó pedig mindig bántalmazó. Ha egyértelmű, hogy a gyerek ilyen cselekménynek az áldozata, fontos, hogy otthon beszélgessenek vele a baráti kapcsolatairól, és magáról a zaklatásról is. Persze úgy, hogy a szülő mindvégig nyugodt maradjon, a gyerekre és probléma megoldására koncentráljon. Az eseményeket fontos dokumentálni is, és fel kell venni a kapcsolatot a tanárokkal, az iskola igazgatójával is.

Egyedül nem megy

A szülő segítség nélkül nem tudja megoldani az iskolai zaklatás ügyét, ezt muszáj elfogadni. Az semmiképp nem megoldás, ha gyerekünket felszólítjuk arra: védje meg magát, adja vissza, amit kapott. Az sem helyes, ha az első indulatunktól vezérelve megkeressük a bántalmazót, vagy annak szüleit. Az azonnali iskolaváltás sem jelent megoldást, hiszen az nem teszi semmissé a bántalmazás által okozott lelki károkat, ráadásul az online zaklatástól így sem lehet megvédeni a gyerekeket. Emiatt fontos támogatni a gyereket abban, hogy beszélni tudjon a problémákról. Pláne mert azok a gyerekek, akik tartósan iskolai zaklatásnak vannak kitéve, eleve zárkózottabbá válnak, nem szívesen mennek iskolába. Kialakulhatnak pszichoszomatikus tüneteik is, reggelente például fájhat a hasunk, de akár be is lázasodhatnak. Emiatt is fontos, hogy a problémát idejekorán, az iskolát is bevonva próbáljuk orvosolni, adott esetben pedig pszichológustól is kérjünk segítséget. Szülőként ezen túlmenően annyit tehetünk, hogy eleve egészséges önbizalmú, határozott gyermeknek neveljük, akit már kicsiként is bátorítunk, gyakran dicsérünk. Mert ugyan a szerető, támogató családi háttér sem garancia arra, hogy gyerekünk sosem válik iskolai zaklatás áldozatává, de ilyen esetben még kamaszként is könnyebben nyílik meg előttünk, és nagyobb eséllyel kér tanácsot, segítséget.