Az online zaklatás többféle lehet, de minden formájára igaz, hogy a bántalmazás rendszeres, a bántalmazó pedig erejét, hatalmát akarja fitogtatni, Gyakori, hogy a sértő megjegyzések anonim módon, álprofil mögül érkeznek a közösségi oldalakra, sokszor nem csak szövegesen, hanem előnytelen fotók, montázsok formájában is. Az UNICEF Magyarország 2020-ban készült online felmérése alapján a válaszadó gyerekek 60 százalékát csúfolták már a neten, a megkérdezett lányok 55 százaléka pedig zaklatást is tapasztalt az online térben. A fiúk esetében ez az arány 27 százalékos volt.

Lehetetlen eltávolodni

A hazai felmérések szerint a gyerekek 80 százaléka igen súlyos problémának tartja cyberbullyinget, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. Ennek oka, hogy az online felületeken a bántalmazótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a zaklatás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. Az áldozatnak folyamatosan lehet üzengetni, a róla készült képeket újra és újra fel lehet töltheti a közösségi oldalakra, és mivel ehhez végtelen számú profilt létre lehet hozni, az sem megoldás, ha az áldozat letiltja a zaklatót. Ráadásul azt, hogy valakit nyilvános internetes felületen zaklatnak, rengetegen látják, az esetlegesen feltöltött képeket is megpillanthatják barátok, tanárok. Emiatt a gyerek megalázottságot érezhet, nyomaszthatja, hogy nem tudja, környezete miként értékeli a történteket. Mivel a gyerekek az ilyen élményt szégyenként élik meg, még egy kutatás során sem feltétlenül számolnak be róla. A nagyságrendet mindenesetre mutatja, hogy az UNICEF és a Telenor 2014-es, nem reprezentatív felméréséből az derült ki, hogy a gyerekek harmadát zaklatták már valamilyen online felületen.

Az online is igazi

A cyberbullying azért veszélyes, mert ugyanúgy rossz érzéseket kelt a gyerekekben, mint a többi bántalmazási forma, árt az önbizalmuknak és az önértékelésüknek, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. A gyerekek egy idő után szorongni kezdenek és feszültté válnak, az állandó stressz pedig kihat iskolai teljesítményükre is. Megesik, hogy nem csak barátaikat kezdik el kerülni, hanem a szüleiktől is eltávolodnak. Az intő jelekre azért kell figyelni, mert az állandó feszültség hosszú távon az egészség rovására mehet, mentális betegségeket, valódi fizikai tüneteket hívhat elő. A legrosszabb az, ha egy kamasz önmagát kezdi hibáztatni, és a nehézségeken önkárosító magatartással - például vagdosni kezdi magát - próbál átlendülni. Egészen súlyos esetben a gyerek akár oda is eljuthat, hogy kiutat nem találva saját életének akar véget vetni.

Bizalom nélkül nem megy

Mivel az internethasználat már életünk része, az online zaklatást nem lehet megelőzni azzal, ha elvesszük a gyerekektől az okostelefont, nem engedjük, hogy használja a számítógépet, azt kérjük, hogy törölje vagy függessze fel profiljait a közösségi oldalakon. Nem helyes az sem, ha beleolvasunk a levelezésébe és csetüzeneteibe, a helyzetet kontrollálni ilyen eszközökkel nem lehet. Ráadásul az ilyen jellegű felügyelettel elvesszük a gyerek magánéletét és közösségi kapcsolatait, így azt érezheti, a szülő nem megérti, hanem bünteti. Ehelyett az a fontos, hogy a gyerekkel beszélgessünk az internethasználatról, de ne számonkérően: egyszerűen csak hozzuk szóba a témát - méghozzá rendszeresen -, és tegyük számára egyértelművé, hogy történjen bármi, azt nyugodtan megoszthatják velünk, nem fogjuk elítélni.

Bevonni a környezetet

Ha kiderül, hogy a gyereket már zaklatják az online térben, arra is bátorítani kell, hogy merjen róla beszélni. Ehhez éreznie kell, hogy szülőként mellette állunk, támogatjuk, vele közösen próbálunk megoldást találni a helyzetre. Fontos, hogy a kommunikációba bevonjuk a tanárokat és a család többi tagját is, a gyerek barátait is, különös tekintettek azokra, akik tudnak a zaklatásról, érzékelik a problémát, de be nem avatkoznak. Ezek a beszélgetések azért fontosak, hogy a környezet ne passzív szemlélő legyen, hanem támogassa az áldozatot. Elengedhetetlen ugyanis, hogy bántalmazott gyerek önbizalma, önértékelése erősödjön. Szükség esetén pszichológustól is segítséget kell kérni, ha pedig a cyberbullying nem csitul, a hatóságnak is jelezni kell a problémát.