Hajlamosak vagyunk a bőrrákról azt gondolni, hogy nem komoly dolog, ami bizonyos szinten érthető. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a bőrben ki tud alakulni olyan rosszindulatú folyamat, amely áttétképződést és akár halálos kimenetelt is okozhat. Viszont ilyesmire még egy ártalmatlannak tűnő lapos, barna foltocska is képes, ami nem viszket, nem fáj. Azt sem szabad gondolni, hogy a bőrrákokat könnyű felismerni, és mindenképp észrevesszük őket magunk is. Régen például azt gondolták, hogy a melanóma nem lehet kisebb 5 milliméteresnél, de ma már egyértelmű, hogy lehet jóval kisebb is.

Mivel a melanómát festékes bőrrákként is emlegetik, a laikusok arra is hajlamosak, hogy azt gondolják: ez a tumortípus csak sötét lehet. Pedig ez sem igaz, a melanóma lehet bőrszínű is, ilyenkor a bőrgyógyász – egyebek mellett – a mintázata alapján szúrhatja ki, annak segítségével különítheti el egy másik bőrráktípustól, az áttétet jellemzően nem adó bazaliómától (ez a leggyakoribb bőrráktípus). Olyan esetek is vannak, amikor a klinikai diagnózis így sem egyértelmű, és szövettani vizsgálattal kell tisztázni, hogy miről van szó. A biztos elkülönítés azért fontos, mert a két tumortípust másképp kell kezelni, és magára a betegségre is másképpen kell tekinteni. Míg ugyanis a bazalióma – ha nem kezelik időben – jellemzően csak esztétikai problémát okoz, addig a melanómába bele is lehet halni.

Uv-sugárzás és genetika

„A fő rizikófaktora mindkét betegségnek a napfényártalom, de nem ugyanazon a hatásmechanizmuson keresztül. A melanóma kockázatát elsősorban a leégések száma emeli, a latban pedig többet nyomnak a gyerek- és fiatalkorúak. A bazaliómánál az összeadódó napfényártalmat kell nézni, nem magát a leégést. Olyan ez, mint egy képzeletbeli zsák, amiben születésünktől kezdve gyűjtjük a bőrkárosodásokat, és egyszer csak betelik. Mivel számítanak az egyéni adottságok – például a bőrtípus – és az egyéb rizikófaktorok is, előre nem lehet tudni, hogy kinek mekkora »zsákja« van. A napozás mellett jelentősen emeli a rizikót a szoláriumhasználat is, azt is mellőzni kell. Az UV-sugárzás mellett számít a genetika, azt nézni kell mindkét betegségnél” – mondja dr. Hatvani Zsófia PhD bőrgyógyász-kozmetológus.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek a családjában már előfordult valamilyen bőrrák, annak a megelőzésre még inkább törekednie kell. Ez egyrészt a szokásosnál is komolyabb fényvédelmet jelenti, másrészt azt, hogy bőrgyógyászati szűrővizsgálatra nem évente, hanem akár félévente kell járni.

Életmentő gyorsaság

Ha felmerül a melanóma gyanúja, akkor a képletet bőrgyógyász vagy sebész vágja ki, majd elküldi a patológiára. Általános onkológiai kivizsgálásra is szükség van, aminek részeként készülnek laborvizsgálatok, végeznek mellkasröntgent és hasi ultrahangot. A nyirokcsomók vizsgálatának szükségességéről onkológus dönt a szövettani és egyéb vizsgálatok eredményének ismeretében. Ha a nyirokcsomókban találnak gyanús sejtet, akkor onkológiai kezelésekre lehet szükség. Ez kemoterápia vagy immunterápia, illetve a tumorban lévő mutációk jellegétől függően célzott biológiai kezelés is lehet. Ezen a területen sok előrelépés történt az elmúlt időszakban, de a tényleges túlélési esély még így sem túl jó az előrehaladott, már áttétet is adó melanománál. Emiatt jobb nem eljutni ebbe a stádiumba, hanem a gyanús képleteket mielőbb kimetszetni. Időben diagnosztizált eseteknél jellemzően elég a sebészi kezelés, majd a nagyon szigorú, félévenkénti bőrgyógyászati kontroll. Ezt a biztonságot segíti a legkorszerűbb videódermatoszkópos fotodokumentációval történő vizsgálat, ahol a teljes testet és egyenként az anyajegyeket lehet felnagyítva dokumentálni és a kontrollok során összehasonlítani.

Legyinteni nem szabad

A nem melanóma típusú bőrrákok közé tartozó bazalióma már sokkal „szerencsésebb” tumortípus, lévén ez áttétet csak kivételes esetekben ad. „Halálhoz ez a betegség gyakorlatilag nem vezet, de mivel helyileg nagyon agresszívan terjedhet, fontos kiszűrni és kezelni. Ha arcon jelentkezik, akkor késői felismerése és eltávolítása komolyabb esztétikai problémát is okozhat. Ez főleg akkor fordul elő, amikor az orrcsúcson vagy például a szemzugban alakul ki, ahonnét – pláne ha már nagyobb – még plasztikai sebész bevonásával sem távolítható el nyom nélkül” – mondja dr. Hatvani Zsófia. Ahogyan a melanóma „házilagos” felismerése sem egyszerű, úgy a bazaliómáé sem az. Ezt a tumortípust gyakran pattanásnak, vagy kisebb, ártalmatlan sebnek, hegnek nézik, mert megjelenésekor arra hasonlíthat. Az is előfordul, hogy csípésnek gondolják, ami nehezen gyógyul. 

Tűnhet a bazalióma piros foltnak is, ami a normál bőrnél picit jobban fénylik. Emiatt aki ilyen képleteket vesz észre a bőrén, és az pár héten belül nem múlik el, annak fontos szakorvoshoz fordulnia. Ezt fontos hamar megtenni, korai stádiumban ugyanis szélesebb a bazalióma kezelési lehetőségeinek köre. Ilyenkor a tumor akár műtét és jelentős heg nélkül is gyógyítható bőrgyógyász által. Ez többféle módszerrel is történhet, van, amelyiket a rendelőben alkalmazzák, van, amelyiket otthon. Utóbbihoz egy helyileg alkalmazandó krémet használnak, amelyben tumorsejtölő hatóanyag van. Használatához kitartásra és nagyobb elkötelezettségre van szükség, ugyanis a kezelés hetekig tart, és otthon kell végezni a protokollnak megfelelően – erről az érintettek mindig kapnak részletes tájékoztatást az orvosuktól, szükség esetén pedig a kezelés idején is kérhetnek tőle segítséget, tanácsot. Ezzel a megoldással a korán felismert tumrok szebben, egyszerűbben gyógyíthatók, mint a műtéti megoldással.

A felépülést követően – függetlenül attól, hogy melyik kezelési típust választották – elengedhetetlen a szoros bőrgyógyászati kontrollálás, mely általában 3-6 havonta történik. Erre azért van szükség, mert egyrészt a legkörültekintőbb kezelés/ eltávolítás mellett is előfordul, hogy a tumor kiújul, másrészt, akinek már volt bazaliómája, annak jóval nagyobb eséllyel képződhet újra bőrtumora a test többi területén is. Viszont ha azt megint észreveszik időben, akkor komoly baj aligha történhet.