Ha a lábunk komolyabban visszeres, és télen is panaszt okoz, akkor érdemes fáslit hordanunk a hidegebb évszakban, amikor úgysem látszik. Nyáron már jobb választás a kompressziós harisnya, aminek viselése kevésbé feltűnő. Ilyen segédeszközöket hosszabb utazásokra, repülőutakra pláne érdemes beszereznünk, ha vannak visszereink. Ha ezt nem tesszük, a lábunk eléggé bedagadhat. Visszeresség esetén jó figyelni a sportolásra is: ilyenkor klasszikusan a kerékpározást és az úszást ajánlják, azok jót tesznek a tágult ereknek.

Időben kezeltetni

A visszeres fájdalmak főleg kánikulában jelentkeznek, hátterükben pedig az áll, hogy a tágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, ödéma lép fel. Ennek következtében károsodhat az erek belső fala, gyulladás alakulhat ki. Ezeket a gyulladásokat enyhíthetik a visszérkrémek, amelyek emellett csillapíthatják a tágulatokhoz társuló nehézláb-érzést, hűsítik a végtagokat. Léteznek olyan készítmények is, amelyekben érerősítő hatóanyagok is vannak, és olyanok is, amelyek a pangás miatt létrejövő vérrögök kialakulását megakadályozandó heparint tartalmaznak. Ezek hasznosak, de fontos tudni, hogy hiába csillapítják a fájdalmat és enyhítik a panaszokat, a mélyebb rétegekben kialakult visszértágulatokat nem tudják eltüntetni. Nem védenek az olyan szövődmények ellen sem, mint a mélyvénás trombózis.

Többféle módszer

Lehet a visszereket kezeltetni is, sőt a súlyosabbakat már kell is. Lézeres és injekciós kezelésre elsősorban télen van lehetőség, ezeket a beavatkozásokat ilyenkor szokták elvégezni. Ennek oka, hogy az ilyen beavatkozásokra nagy melegben az erek kevésbé reagálnak. Létezik úgynevezett kompressziós terápia is, amelynél a felületes vénákat összenyomják, ezzel megszüntetik bennük a keringést. A kezelés hatására a mélyebb vénákban felgyorsul a vénás áramlás, ami csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban, és javítja a bőr vérellátását. Súlyosabb esetben a kompressziós kezelés nem elég: ilyenkor a szkleroterápia (ennél egy vékony tű segítségével oldatot fecskendeznek közvetlenül a vénába) vagy a rádiófrekvenciás kezelés hozhat eredményt. Ha a seprűvénák 1-2 milliméter átmérőjűek, a kidagadó erek pedig legfeljebb 2-4 milliméteresek, az előbbi lehet a megoldás, kisebb visszértágulatokra elég lehet az utóbbi. Vannak még egyéb eljárások is, ezekről mindig ki kell kérni szakorvos véleményét.