Mi állhat a szédülés hátterében?
3 perc olvasás - 2022. július 04.
Kellemetlen érzés, ha szó szerint megfordul velünk a világ. A szédülésnek számos oka lehet – ha gyakran visszatér, érdemes utánajárni, mi állhat a háttérben, mert súlyos problémát éppúgy jelezhet, mint egyszerű, mindennapi fáradtságot.
Az egyensúly zavara, a szédülés rendkívül kellemetlen, néha egyenesen ijesztő tünet, hiszen ilyenkor még a mozgás is nehezünkre esik. Ráadásul rendkívül változatos okai lehetnek annak, ha egyszer csak forogni kezd velünk a világ, vagy megtántorodunk. Vajon mi minden okozhat szédülést?
A vérnyomástól a szemészeti problémákig
Múló, enyhe szédülést nemcsak a körhinta, vagy a túlzott alkoholfogyasztás okozhat, hanem a kimerült állapot, a kialvatlanság, vagy az éhség okozta alacsony vércukorszint is. Ám ha a szédülés nem múlik, vagy visszatér, mindenképp orvoshoz kell fordulni, hiszen az esetek többségében valamilyen betegség áll a háttérben. Gyakran okoz például szédülést a magas vérnyomás, vagy épp a vérnyomás hirtelen leesése, néhány szemészeti elváltozás, vagy a nyaki gerinccsigolyák, illetve a nyaki verőér meszesedése is.
Súlyos betegségek is okozhatnak szédülést
Több belgyógyászati betegség is járhat szédüléssel: a gyomorhurut, az epehólyag-gyulladás vagy a mellékvese-elégtelenség is előidézheti a bizonytalansággal, labilitás-érzéssel vagy imbolygó járással érkező szédülést. Heves, forgó jellegű szédülést idézhet elő a középfülgyulladás, amely zavart okoz a belső fül egyensúlyérzékelő rendszerében. Az úgynevezett Meničre-betegség tünete a hirtelen, rohamokban jelentkező, forgó jellegű szédülés, amelyet hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás is kísérhet. A migrénes roham is kiválthatja az egyensúlyérzékelő rendszer zavarát, amely szédüléshez vezet.
A különféle agyi betegségek, így daganatok vagy az agy vérellátási zavarai is kiválthatnak szédülést. Különféle vírusfertőzéseknek is lehet tünete a szédülés, különösen akkor, ha a fertőzés valamilyen formában érinti az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatban levő idegsejteket, idegeket, vérereket. A koponya sérülései, például agyrázkódás után is sokszor alakul ki szédülés.
Fontos, hogy időben orvoshoz forduljunk!
A tartós vagy visszatérő szédüléssel mindig orvoshoz kell fordulni, hogy minél hamarabb fény derülhessen annak kiváltó okára. A szédüléssel kapcsolatos vizsgálatok épp a lehetséges okok szerteágazó volta miatt összetettek, tartalmazhatnak neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is. Először érdemes a panasszal a háziorvosnál jelentkezni, de kifejezetten szédülésre specializálódott ambulanciák is működnek. A kezelés minden esetben a pontos kiváltó októl függ, a minél hamarabb felállított diagnózis pedig a betegség esetleges súlyosabb következményeit is segíthet kivédeni.
