Gyöngy Patikák

Mivel a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát életmódbeli tényezők is fokozzák, helyes életmóddal, kellő odafigyeléssel csökkenteni lehet azok rizikóját. Csodát persze semmitől nem szabad várni, de a sok apróság összeadódik, a preventív hatás pedig egész jelentős is lehet. Ebből a szempontból már az is számít, ha valaki hetente két-három alkalommal úgy mozog legalább 20-30 percet, hogy közben meg is izzad. Ez megdolgoztatja a szív- és érrendszert, segíti megőrizni annak az egészségét is.

Apróságnak tűnik, de az is hasznos, ha az első emeletre nem lifttel megyünk fel, a közeli üzletekbe pedig nem autóval gurulunk át, hanem gyalog megyünk oda. A rendszeres kerékpározás ugyancsak jó hatással van a szív- és érrendszerre. A Glasgow-i Egyetem kutatói ilyen kérdéseket alaposabban is górcső alá vettek, a kutatásukból pedig kiderült, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 40 százalékkal csökken azoknál, akik 10 kilométeres távot tekernek hetente. A rizikó azoknál esett vissza leginkább, akik minden nap kerékpárral jártak munkába.

Mérhető hatása van a rendszeres sétának is, de nem akkora, mint a kerékpározásnak. Itt az eredmények azt mutatták, hogy akik sétálva intézték a napi bevásárlást, 27 százalékkal alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, arra pedig 36 százalékkal kisebb volt az esély, hogy ilyen probléma miatt veszítsék el az életüket. Persze nem mindenkinél opció a kerékpáros munkába járás és a gyalogos bevásárlás, de ilyen esetekben is érdemes lehet pár megállóval korábban leszállni a buszról vagy a villamosról, vagy az autóval parkolni szándékosan messzebb a munkahelytől.

Hogyan hat?

A mozgékony életmód és a rendszeres fizikai aktivitás nem közvetlenül előzi meg a szív- és érrendszeri betegségeket, hanem a szervezetre kifejtett komplex hatásain keresztül. Összességében csökken miattuk a testsúly, ami azért nagy dolog, mert a fölös kilók állandó és felesleges pluszmunkát jelentenek a szívnek: húsz kilogrammos többlet annyit tesz, mintha állandóan egy 20 kilós csomagot cipelnénk. Az elhízás azon túl, hogy fölöslegesen dolgoztatja a szívet, elősegíti a magas vérnyomás kialakulását is. Ezzel szemben a rendszeres testmozgás csökkenti a vérnyomást és javul hatására a koleszterinszint is.

A mozgás azon keresztül is hat az erekre, hogy csökkenti az azoknak ártó kettes típusú cukorbetegség kockázatát. A diabétesz megelőzése és kezelése azért is fontos, mert a betegség rizikófaktora az érelmeszesedésnek is. A vérkeringést felpörgető testmozgás remek hatással van az erekre és érfalakra, növeli azok feszességét, rugalmasságát, elősegíti a plakkok eltávolítását. Mindez azért előny, mert közvetett módon gátolja az érelmeszesedés kialakulását, súlyosbodását. A szív- és érrendszer egészségének megőrzése érdekében – a rendszeres testmozgás mellett – az is fontos, hogy rendszeresen mérjük a vérnyomást, a vércukorszintet, a vérzsírszintet pedig évente ellenőriztessük a háziorvossal. Ez segít időben észrevenni, ha esetleg fennáll valamilyen probléma.

Figyelni a koleszterinre

Tudjuk, hogy az érelmeszesedés kockázatát a magas koleszterinszint emeli, ezért fontos törekedni annak csökkentésére is. Ha az emelkedett szintet pusztán a nem megfelelő táplálkozás okozza, akkor elég lehet az ideális diéta összeállítása, ami lehet akár dietetikus segítségével is. A szakember ilyenkor jellemzően az állati eredetű zsiradékok mellőzését és a teljes őrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök fogyasztását javasolja, mellettük kerülhet a pohárba és a tányérra sovány tej és sajt, joghurt, hal és csirkehús is. A halak ebből a szempontból is értékes húsféléknek számítanak, hiszen nemcsak jól hasznosuló, teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, hanem ásványi anyagokat és nyomelemeket, többszörösen telítetlen zsírsavakat.

Utóbbiak a tengeri halak mellett a busában és a pisztrángban is bőséggel vannak, a szív- és érrendszeri hatásuk igen kedvező. Emiatt is érdemes legalább hetente egyszer halat enni. Ezzel szemben a tojás és az állati belsőségek fogyasztását célszerű mellőzni, emellett mérsékelni az alkohol- és édességfogyasztást is. Ha ez nem elég, vagy ha a koleszterin-anyagcsere öröklötten problémás, jellemzően gyógyszeres kezelésre is szüksége van, egyéb esetben elég lehet az étrend megreformálása. Mivel a túlzottan sok konyhasó fogyasztása kedvez a magas vérnyomásnak, annak használatát is célszerű visszafogni. Meg kell válogatni az ásványvizeket is: akinek magas a vérnyomása, annak érdemes olyat fogyasztania, amelyik kevés nátriumot tartalmaz.

Letenni a cigarettát

A cigarettázás köztudottan növeli a tüdőrák rizikóját, nagy esélylyel alakul ki miatta krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), de arról kevesebb szó esik, hogy növeli a szív- és érrendszeri problémák rizikóját is. Például aki naponta 20 szál cigarettát elszív, annál hatszorosára nő a szívinfarktus kockázata. A becslések szerint a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhető lenne, ha az emberek lemondanának a cigarettáról. A dohányzás egyrészt azért káros erre a szervrendszerre, mert a nikotin emeli a vérnyomást és növeli a pulzusszámot, másrészt azért, mert a közben belélegzett szén-monoxid és kátrány a tüdő mellett közvetlenül is károsítja az erek falát.

Az is hátrány, hogy a dohányzás miatt a vérbe kevesebb oxigén jut, így a szívnek még jobban kell dolgoznia azért, hogy az oxigént eljuttassa a sejtekhez. Egyedül az a jó hír, hogy a dohányzás miatt jelentkező szív- és érrendszeri rizikó már a leszokás után egy évvel jelentősen csökken. A kutatások azt mutatják, hogy akik 35 éves koruk előtt abbahagyják a dohányzást, azoknál a rizikó alig magasabb, mint azoknál, akik soha nem cigarettáztak, és még az is mérhetően visszaveti a kockázatokat, ha valaki 50 éves kora előtt felhagy a dohányzással. De persze a cigarettát később is érdemes letenni.

Több mint stressz

A stressz és az állandó túlterheltség is kedvez a szív- és érrendszeri betegségeknek, egyszerűen amiatt, mert a hatásukra olyan idegi és hormonális változások indulnak be, amelyek a szívműködés gyorsulását, a vérnyomás emelkedését, az erek összehúzódását, hosszabb távon az érelmeszesedés kialakulását eredményezhetik. A stresszes életvitel amiatt is ártalmas, mert az általa kiváltott hirtelen vérnyomás-emelkedés felszakíthatja az érfalra lerakodott plakkot, ami szív- és érrendszeri eseményekhez is vezethet. Emiatt fontos időt szakítani a pihenésre és a töltődésre, érdemes elsajátítani stresszkezelési módszereket, megtanulni meditálni.

A feszültséget a mozgás is oldja, így a rendszeres sportolás azon keresztül is jótékony hatást gyakorolhat a szív- és érrendszerre. Fontos a pihentető alvás, annak kedvező hatását is igazolták kutatásokkal. Például kimutatták, hogy azok a középkorúak, akik rendszeresen öt órát vagy annál kevesebbet alszanak, az életük következő 20 évében kétszeres eséllyel esnek át súlyos szív- és érrendszeri eseményen, például infarktuson, mint azok, akik naponta hét-nyolc órát alszanak. Emiatt az esetleges alvásproblémákat fontos kivizsgáltatni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az alvás minősége jó legyen. Ennek elengedhetetlen kelléke a megfelelő matrac és párna, illetve az, hogy a hálószoba sötét és csendes legyen.

Nyerők a héjas gyümölcsök

Kedvezhetünk a szívünknek azzal is, ha nassolnivalóként nem csokoládét és cukros érdességeket fogyasztunk, hanem héjas gyümölcsöket, például diót, mandulát. Ezek azért értékesek, mert tele vannak többszörösen telítetlen zsírsavakkal, akadnak bennük olyan összetevők is, amelyek együttesen csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.

A dió még a koleszterinszint-csökkentőt szedő betegek állapotára is kedvező hatással van, náluk is segít visszafogni a rossz (LDL) koleszterin szintjét, és javítani a jó (HDL) koleszterinét. Ez szintén azt jelenti, hogy csökken a szív-érrendszeri problémák kockázata.