Gyöngy Patikák

Az éves pollenszezon jellemzően február-márciusban kezdődik a mogyoróval és az égerrel, majd március-áprilisban becsatlakozik a nyírfa, a kőris és a fűzfa, április végén pedig a platán. Virágzáskor okozhat allergiás panaszokat a tölgy, a szil és akár más fa is. Mivel áprilisban a pollenszórási időszakok össze is csúsznak, allergiavizsgálat nélkül nehéz megmondani, hogy a panaszokat mi okozza.

A fapollen-allergiákat azért is nehezebb felismerni, mint a többi pollenallergiát, mert a fák virágzása időjárástól függően előre és hátra is eltolódhat, sokszor hónapokkal is. Ráadásul a tavasz amúgy is náthás és hurutos időszak, így sokszor nem kezdünk egyből allergiára gyanakodni. Emiatt lenne fontos, hogy ha a tünetek évről évre visszatérően jelentkeznek, akkor kiderítsük azok okát, egyértelműsítsük, allergiáról van-e szó vagy megfázásról, esetleg egyszerű irritációról. Leginkább akkor kell gyanakodni, ha évről évre hasonló időszakban tüsszögünk, folyik, dugul és viszket az orrunk, könnyezünk és viszket a szemünk, torkunk. Árulkodó jel lehet, ha asztmatikusan köhögünk, nyomást érzünk a mellkasunkban, a légzésünk sípolóvá válik és csökken a fizikai terhelhetőségünk. Ez már veszélyes állapot, fennállásakor végképp fontos azonnal orvoshoz fordulni.

Hatni a tünetekre

A pollenallergiák alapvetően kétféle módon kezelhetők: tünetileg és okilag. Előbbinél az elsőként választandó készítmények a korszerű, helyi hatású, nem felszívódó szteroid orrszprék, amelyek a tévhitek ellenére teljesen biztonságosak, nem jutnak be a szervezetbe, csupán az orrnyálkahártyán keresztül hatnak, a dózisuk nagyon alacsony. Ezeket a készítményeket háziorvos vagy a szakorvos írhatja fel, alkalmazhatók tartósan is. Ezek, ellentétben a hagyományos orrcseppekkel, nem teszik tönkre a nyálkahártyát ilyen esetben sem.

Az érösszehúzó hatású, úgynevezett vazokonstriktor orrszpréket naponta háromszor-négyszer lehet alkalmazni, használatuk után pedig fél órán belül megszűnnek a panaszok. Ez azért történik, mert hatásukra az orrnyálkahártya erei nagymértékben összehúzódnak, az orrnyálkahártya pedig összeesik. A módszer nagyjából egy hétig remekül működik, viszont ha tovább használják őket – és allergiánál általában ez a helyzet –, függőség alakul ki. Ez azt jelenti, hogy a pillanatnyi hatás továbbra is adott, az orr kitisztul, de a befújás után 3-4 órával ellencsapásos reakció alakul ki, az orrnyálkahártya többszörösére duzzad. Viszont mivel addigra már több óra eltelt az orrszpré alkalmazása óta, az allergiás beteg a két dolgot nem feltétlenül kapcsolja össze, az orrszprét pedig újra használja a rövid távú hatás miatt, naponta többször is.

Ez vezet ahhoz, hogy rászokik az ilyen készítményekre, és allergiától függetlenül folyamatosan szüksége lesz rá. Ugyan az érösszehúzó hatású orrszprék hatóanyaga többféle lehet, de mivel hatásuk ugyanazon alapszik, ezt a mellékhatást a váltogatás sem küszöböli ki. Emiatt fontos, hogy allergiánál ne ilyen készítményeket használjunk, hanem szteroidos szpréket, amiket az orvos írhat fel. Mellettük fontos szerepet játszanak az antihisztamin-készítmények, amelyeknek ma már roppant széles a tárháza. Ezek vény nélkül beszerezhetők, de csak akkor használhatók, ha a betegséget egyszer már kivizsgálták, és biztosan allergiáról van szó. Az allergiának tűnő panasz mögött ugyanis akár más is állhat, például orrpolip. Olyan esetekben, amikor az erős és a hagyományos allergiagyógyszerek nem elegendők, az antihisztamin egyszeres adagját nyugodtan meg lehet duplázni, különösen igaz ez a korszerű, nem álmosító antihisztamin-tablettákra. Átgondolatlanul viszont ezeket sem szabad alkalmazni, használatukról annak ellenére is egyeztetni kell orvossal, hogy amúgy vény nélkül megvásárolhatók.

Kiiktatni az okot

Az allergén immunterápia már oki kezelés, ilyen létezik több fapollenre is, például a mogyoróra, az égerre és a nyírfára. Alkalmazásán hosszabb távon mindenképpen érdemes elgondolkodni, pont amiatt, mert nemcsak az aktuális panaszokat szünteti meg, hanem magát az alapproblémát. Az immunterápiás kezelésnél az allergén kivonatát tartalmazó készítményt a szájnyálkahártyára viszik fel, aminek eredményeképp az immunsejtek „rájönnek” arra, hogy az ominózus anyag nem veszélyes, erre pedig „megtanítják” az egész szervezetet.

Az allergén immunterápiát a pollenszezon előtt legalább egy hónappal meg kell kezdeni, majd annak végéig ismételni naponta. A hatása nem azonnal és még csak nem is a következő szezonban, hanem jellemzően 3-5 év után várható. Azt, hogy a terápia kinél mennyire lesz hatékony, általában előre fel lehet mérni molekuláris allergiavizsgálatokkal. Ez azért hasznos, mert egy-egy növény 15-20 ezer fehérjéjéből csak néhány okoz allergiát, viszont nem mindegy, melyik. Amelyik ugyanis nem annyira specifikus egy-egy növényre, az általában nem kezelhető ezzel a módszerrel. Az előzetes laborteszttel tehát azt lehet megelőzni, hogy a terápia hiábavaló legyen.