Bár vannak tényezők, amelyek köztudottan ártanak a tüdőnek, akadnak olyanok is, amelyekről ez kevésbé közismert. Kedvezőtlen hatású például a rossz testtartás, mert miatta a tüdőnek nincs helye kitágulni, így csökkent működés áll be. Emiatt kulcskérdés, hogy a helyes testtartásra mindig – jártunkban-keltünkben és ülőmunka közben is – figyeljünk. A legjobb, ha rendszeresen végzünk olyan gyakorlatokat, vagy űzünk olyan sportágakat is, amelyek a hátizmokat célzottan erősítik. Ez abból a szempontból is előny, mert az inaktív életmód szintén rontja a tüdőkapacitást, a rendszeres testmozgásra emiatt is fontos törekedni. Ez jelentheti az akár csak napi szintű sétát, de ideális esetben inkább valamilyen kardiológiai edzést. Érdemes foglalkozni a stresszhatásokkal is, mert a tüdő működésére annak is kihatása van. Ilyenkor a légzés teljesen átalakul – stresszhelyzetben úgymond pihegünk –, ami a tüdő szerkezetét, kapacitását is megváltoztatja. Ezt a fajta légzést sok esetben (például éles konfliktushelyzetben) észre se vesszük. A stresszlégzés azért káros, mert felületes, a tüdőt sosem tágítja ki teljesen, így az oxigénfelvétel is elégtelen lesz. A helyzetet az is nehezíti, hogy az oxigénhiány visszahat az agyra, miatta még több stresszhormon termelődik, ami csak nehezíti a lehiggadást. Ilyen helyzetekben a légzőgyakorlatok jelenthetnek segítséget, különösen akkor, ha összekapcsolják őket relaxációs, meditációs technikákkal.

Figyelni az allergiára

A tüdő egészségének és megfelelő működésének a megőrzését az is segíti, ha a légúti allergiát minden esetben komolyan vesszük, akkor is, ha tünetei nem súlyosak. Az allergének a légutakban ilyenkor is kiváltanak minimális gyulladást, ami a légzőrendszert lassan, de folyamatosan károsítja. Ez vezethet tíz-húsz év után komolyabb gondokhoz, kedvezhet például az asztmának, rizikófaktora lehet egyéb tüdőbetegségeknek is. Érdemes tudni azt is, hogy az allergiás panaszok nemcsak a levegő pollenszintjétől függnek, hanem mellette az aktuális légszennyezettségtől is. A helyzetet a száraz időszakokat követő nyári szélviharok is súlyosbíthatják, mert azok a polleneket fölkavarják. Ilyen időszakokban és helyzetekben érdemes az allergiásoknak maszkkal is védekezni a pollenek ellen. A komolyabb náthás panaszok ellen külön is fel kell lépni, az antihisztaminok mellett érdemes orrszpréket is használni. Ilyen célra a vény nélkül kapható, csak rövid ideig alkalmazható készítmények nem jók, helyettük jobb tartósan használható, szteroidos készítményt beszerezni. Ezek a szervezetet csak minimálisan terhelik, hatásuk pedig szigorúan helyi, így nem kell tartani a szteroid-mellékhatásoktól. Mellettük használhatók tengervizes orrszprék is. Egyes allergiáknál már léteznek célzott, oki terápiák – ezek az úgynevezett immunterápiák – is. Az ilyen kezelések előtt az orvosok mindig pontos diagnózist állítanak fel, egyértelműen meghatározva, hogy az allergiát mi váltja ki. Ehhez a hagyományos tesztek nem elegendők, olyan molekuláris allergiatesztet kell végezni, ami a vérből mutatja ki az allergia kiváltó okát.

Fókuszban a felépülés

Fontos az is, hogy felső légúti betegségekből, tüdőgyulladásból való felépülésnél figyeljünk arra, hogy a gyógyulás tényleg maradéktalan legyen – ez elengedhetetlen a tüdő egészségének hosszabb távú megőrzéséhez. A teljes felépülést nemcsak a terápia betartásával segíthetjük, hanem külön légzőgyakorlatokkal is. Ezekkel a tüdő átmozgatható minden területén, javítható a légzőkapacitása, oxigénfelvevő-képessége. Ha a betegségek után nem normalizálódik a légzés, nem áll helyre a tüdőkapacitás, eszközökkel is érdemes segíteni a gyógytornát. Ilyenkor a szívószálas, más néven fúvószálas légzés jelenthet segítséget, amihez otthon elég egy szívószál, amin keresztül levegőt veszünk. A belégzést és a kilégzést már ez is nehezíti, így a tüdőt is remekül erősíti. Vannak olyan megoldások is, amelyek egészen triviálisak, ilyen a lufifújás, ami szintén edzi a légzőszervet. Itt vigyázni kell arra, hogy a lufi erőssége igazodjon a tüdő állapotához, az érintettek pedig ne csak felfújják, hanem egy kis pihenés után folyamatos fújással tartsák is felfújva azt.

Vesszen a cigaretta!

Tüdőnk egyik fő ellensége a dohányzás, ami tüdőrákot és krónikus obstruktív tüdőbetegséget is okozhat, mindkettő rettegett betegség. Utóbbi a tüdő kis légútjainak krónikus gyulladásával, nehézlégzéssel, köhögéssel, váladékképződéssel és gyakori légúti megbetegedéssel jár. Megfelelő tüdőgyógyászi gondozás ellenére is halad előre, a miatta jelentkező tüdőkárosodás nem visszafordítható. Emiatt kell törekedni a megelőzésére, ami a dohányzás mellőzését jelenti (beleértve a passzív dohányzást is). Ennek első és legfontosabb eszköze az akaraterő, tehát annak elhatározása, hogy a káros szenvedély száműzéséért mindent megteszünk. Ennek érdekében tudatosítani kell, hogy a dohányzás iránti vágy lassan szűnik meg, sok hónap, vagy akár egy év után is ránk törhet. Emiatt működésképtelenek azok a módszerek, amelyek a cigaretta fokozatos elhagyását célozzák. Fontos, hogy a dohányzás helyett az érintettek találjanak valamilyen új szokást, olyat, ami nem a klasszikus nassolás. Praktikus lehet például a nyers zöldségek – például a sárgarépa és a karalábé – rágcsálása, vagy tornagyakorlatok beiktatása a mindennapokba. Ha az akaraterő önmagában kevés, akkor szükség lehet egyéb készítményekre, eszközökre is. Ezek kiválasztásához érdemes orvostól vagy gyógyszerésztől segítséget kérni, hiszen ők jól ismerik a nikotinpótló készítményeket, például tapaszokat, szopogatótablettákat és rágógumikat, nikotinmentes szereket. Az e-cigaretták és az egyéb füstmentes termékek alternatívát csak azoknak jelenthetnek, akik a cigarettát többszöri próbálkozással sem tudták letenni. Ezek maximum az ártalmakat csökkenthetik, de sem a függőséget nem szüntetik meg, sem a károkat nem nullázzák le. Mert ugyan a legnagyobb gondot a cigaretta égése közben képződő toxikus anyagok jelentik, de kisebb mértékben a nikotin is káros az egészségre.

Gázok és porok

Árt a tüdőnek – és azon keresztül az egész szervezetnek – a szennyezett levegő is, ami egyfajta civilizációs ártalom. A kipufogógázok egészségkárosító hatásának hosszabb távon az e-autók térnyerése szabhat gátat, így aki teheti, annak érdemes ilyen gépjárműre váltania, illetve előnyben részesíteni a közösségi közlekedést. Az ugyanakkor tévhit, hogy a légszennyezés csak a szmogos nagyvárosok problémája, télen ugyanis a kisebb településeken is gondot okoz a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés, ami komoly szennyezést eredményez. Emellett számolni kell az ipari tevékenységekből adódó légszennyezettséggel is, ami ellen egyéni szinten nem lehet tenni, csak közösségi összefogással, társadalmi szemléletváltással. A klasszikus károsanyag-kibocsátás mellett gondot okoz a tüdőnek a szálló por is, helytől függetlenül. Ez a fogalom a kisebb méretű, finomszemcsés szilárd részecskéket takarja, amelyek méretüktől függően a légutakba, akár a tüdőbe is bejuthatnak. Komoly gond, hogy a legkisebbek nem, vagy csak nagyon nehezen ürülnek a tüdőből. Ez ellen úgy lehet védekezni, ha szálló pornál – például üzemekben, vagy ha valahol tarlóégetés van, esetleg valamilyen mezőgazdasági munka miatt nagy a por – maszkot viselünk.

Mire jó a tüdőszűrés?

A tüdőszűrés alapvetően a TBC-s betegek szűrését célozza, de segítheti egyéb problémák, így például tüdőgyulladás, illetve a tüdőrák kimutatását is. Utóbbinak viszont nem ez az ideális eszköze, jobb az úgynevezett alacsony dózisú CT-vizsgálat, amivel sokkal korábban fel lehet fedezni, és ilyenkor hatékonyabban lehet kezelni ezt a betegséget. Ezt ugyan jelenleg nem támogatja a társadalombiztosító, de aki dohányzik, annak ilyenre érdemes járnia.