A pajzsmirigy szerény szerv, alapesetben nem mutatja meg magát, nem dobog, mint a szívünk, működését nem jelzi sóhajtás és korgás sem. Viszont ha gond van vele, akkor testszerte okozhat tüneteket, köztük olyanokat, amelyekért eszünkbe sem jutna ezt az aprócska szervet hibáztatni. „Azért van ez így, mert ugyan a pajzsmirigy csak pár centis – két lebenye a nyak elülső részén, a légcső két oldalán van –, viszont hormonjai a test minden területére hatással vannak. Kevés az olyan szerv, amelynek a működésébe ne szólnának bele, már a magzat testi és idegrendszeri fejlődésében, sejtjeinek differenciálódásában is kulcsszerepet játszanak” – mondja dr. Koppány Viktória endokrinológus szakorvos.

A T3 (trijód-tironin) és a T4 (tiroxin vagy tetrajód-tironin) hormonok alapvetően a szervezet alapanyagcseréjének szabályozásában töltenek be kiemelkedő szerepet, elsősorban a szív- és vázizomban, a májban, a vesében és a bőrben fokozzák a sejtek oxigénfogyasztását és anyagcseréjét. Közvetlenül vagy közvetett módon hatással vannak a szívritmusra és a vérnyomásra, a csontok és az izmok anyagcseréjére, a verejtékezésre, a bélműködésre, az általános anyagcserén keresztül a testtömegre is. A pajzsmirigyhormonok befolyásolják a fehérjék szintézisét és növelik a szervezet érzékenységét egyebek mellett az adrenalinnal szemben is. Megfelelő szintjük még az agyműködésben is szerepet játszik, ha kevés van belőlük, lassabbá válik a gondolkodás. Hatással vannak ezek a hormonok a hangulatra is, az alulműködés emelheti például a depresszió rizikóját. Mivel a pajzsmirigyhormonok a csontanyagcserében is szerepet játszanak, alulműködésnél nő a csontritkulás rizikója is.

Nőknél gyakoribb

„A pajzsmirigybetegségek a nőket csaknem tízszer gyakrabban érintik, mint a férfiakat. Náluk az ilyen jellegű hormonproblémák a nemi működést is megzavarhatják, felboríthatják a menstruációs ciklust, csökkenthetik a libidót. Mivel mindez a peteérést is gátolhatja, családtervezés előtt a hormonszintek ellenőrzése nagyon fontos, szükség esetén azok rendezésére figyelni kell” – emeli ki az endokrinológus. A megfelelő T3- és T4-szint a várandósság idején is kulcskérdés, ha ugyanis nem működik jól a kismama pajzsmirigye, akkor vetélés vagy halva születés is előfordulhat. Ma már ez szerencsére nem gyakori, de a szerv alulműködése akkor is okozhat gondot, ha a kisbabát nem veszti el az anyuka. Ilyenkor súlyos szellemi károsodás – úgynevezett kreténizmus – alakulhat ki pusztán amiatt, mert a magzat az anyaméhen belül nem jutott elég pajzsmirigyhormonhoz. Bár nem mindig, de az érintett babák az értelmi akadályozottság mellett kancsalok, süketnémák és törpenövésűek is lehetnek. Mivel a pajzsmirigyhormonok a kicsik agynövekedésére, szellemi képességeinek kifejlődésére a későbbiekben is hatással vannak, a megfelelő szint gyerekkorban is fontos.

Fotó: Dreamstime.com

Feltárni az okokat

Legyen szó akármilyen életkorról, a pajzsmirigyproblémákra mindig a tünetek alapján gyanakodnak az orvosok, a kivizsgálást azok alapján kezdik meg. Első lépésként az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonjának (TSH) szintjét nézik meg a vérképben, ilyen vizsgálatot a háziorvos is kérhet. Ennek az értéke azért fontos, mert viszonylag egyértelműen jelzi az esetleges problémát: ha a pajzsmirigy alulműködik és túl kevés hormont termel, akkor a TSH szintje magasabb, míg ha túlműködik és a kelleténél több hormont termel, akkor alacsonyabb. A TSH mellett fontos ismerni a pajzsmirigy által termelt T3 és a T4 hormonok szintjét is, mert azok jobban rávilágíthatnak a problémákra, azok okára. A kivizsgálás következő lépése a szerv ultrahangos és izotópos vizsgálata – utóbbi az úgynevezett pajzsmirigy-szcintigráfia –, azok ugyanis segíthetik a szerv pontos méretének, szerkezetének és működésének feltérképezését. A pajzsmirigyprobléma kezelése azt követően kezdődhet meg, hogy az okára fény derült.

Ha valami hiányzik

A leggyakoribb pajzsmirigybetegség az alulműködés, ami jellemzően lappangva kezdődik, eleinte csak általános panaszok jelentkeznek miatta. „Ilyen például a fáradtság és a rossz közérzet, az izomgyengeség. A többi tünet fokozatosan alakul ki, idővel szárazzá válhat a bőr, a végtagok hidegek lehetnek, testszerte duzzanatok alakulhatnak ki. Tipikus panasz, hogy az érintett fázik és kopaszodni kezd, szőrzete megritkul, hangja rekedtté válik. Emellett romolhat a memória, csökkenhet a libidó, jelentkezhet rossz étvágy és székrekedés, a testsúly viszont gyarapodhat. Súlyosabb esetben már a szívverés is lassulhat, jelentkezhet érzészavar és hallásromlás, emelkedhet a vér koleszterinszintje” – sorolja a lehetséges szimptómákat dr. Koppány Viktória.

Fotó: Dreamstime.com

A pajzsmirigy-alulműködés hátterében gyakran a Hashimoto-betegség áll, ami a szerv autoimmun gyulladását, károsodását jelenti. Tünetei szerteágazók, de alapvetően attól függnek, hogy a szerv mennyire megy tönkre. Ha csak minimálisan, akkor az érintettek panaszmenetesek, a pajzsmirigyük gyulladását semmi nem jelzi. Ha a helyzet súlyosabb, akkor a szerv alul is működik, esetleg fájni vagy feszülni kezd. Nem ismert, hogy a Hashimoto-betegség mi miatt alakul ki, egyedül azt tudjuk, hogy az immunrendszer nem megfelelő működése indítja el, emiatt kezd a szervezet olyan ellenanyagokat termelni, amelyek ártanak a pajzsmirigynek. A problémát gyógyszerrel jól lehet kezelni – ez tulajdonképpen a hormonok pótlását jelenti –, de fontos az életmódváltás és a dohányzás mellőzése is. (Ritkábban, de okozhat a Hashimoto-betegség túlműködést is, ilyenkor a gyógyszeres kezelés mellett műtéti megoldások is szóba kerülhetnek.)

Árulkodó göbök

Okozhat pajzsmirigy-alulműködést olyan betegség is, amelynek általában karakterisztikus tünetei vannak. Ez a strúma, más néven golyva, ami jellemzően a szerv szabad szemmel látható megnagyobbodásával jár. Az alapvető tünetek mellett jelentkezhet miatta nyaki szorítás, gombócérzés a torokban, rekedt hang, nyelési nehézség és köhögés is. Ez a probléma legtöbbször jódhiány miatt alakul ki, ugyanis olyankor nem tud kellő mennyiségben termelődni pajzsmirigyhormon. Ez már önmagában gond, a bajt pedig tetézi, hogy a hiányt a szerv méretnövekedéssel próbálja kompenzálni.

„Okozhatja a megnagyobbodást a szerv gyulladásos állapota is. Ezeket a problémákat fontos mindig kezelni, ami történhet gyógyszeresen vagy műtéti megoldásokkal, illetve egyéb orvosi beavatkozásokkal. Ha jódhiányos strúmáról van szó, akkor a kezelés első lépése a jód pótlása” – mondja az endokrinológus. Létrejöhet pajzsmirigy-alulműködés olyan orvosi beavatkozás – például izotópkezelés vagy szerveltávolító műtét – miatt is, amire rosszindulatú elváltozás miatt van szükség. Ritkán, de kiválthatja az agyalapi mirigy megbetegedése is. Ennek oka, hogy ha a hipofízis elülső lebenye nem képes pajzsmirigyserkentő hormont termelni, akkor a pajzsmirigy sem képes előállítani a saját hormonjait. Okozza bármi, az alulműködés kezelése mindig élethosszig tartó hormonpótlást jelent. Emellett fontos a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás.

A ló túlsó oldala

Ritkábban, de kialakulhat pajzsmirigy-túlműködés is, amelynél túl sok pajzsmirigyhormon termelődik. „Ennek klasszikus tünete a fogyás, az erős szívdobogásérzés és a szapora pulzus, amihez szívritmuszavar is társulhat, terhelésre pedig légszomj vagy fulladás is kialakulhat. Jelentkezhet menstruációs zavar, de fokozott izzadás és finom kézremegés is. A probléma komplexitását mutatja, hogy pajzsmirigy-túlműködésnél gyulladások is föllángolhatnak, jelentkezhet hasmenés, fölborulhat az immunrendszeri működés, gyakoriak lehetnek a hangulatváltozások és az alvási problémák” – mondja dr. Koppány Viktória.

A pajzsmirigy-túlműködést okozhatja öröklött hajlam, de kialakulhat pszichoszomatikus okok miatt is, főleg fiataloknál. Emeli a rizikóját a szervezet túlzott megterhelése és az állandó stressz is. Ha a túlműködés csak átmeneti, akkor érdemes tisztázni, juthatott-e a szervezetbe túl sok jód. Az is vezethet átmeneti túlműködéshez, ha valaki egy sérülésnél túlzásba viszi a jódtartalmú sebfertőtlenítők használatát. Célszerű tisztázni azt is, hogy az érintett nem fogyaszt-e túl sok tejterméket vagy édességet, lévén azok is hormontermelésre ösztönzik a pajzsmirigyet. 

A túlműködés kezelése bonyolultabb, mint az alulműködésé. Ilyenkor egyrészt szükség van életmódváltásra és dietetikai tanácsadásra, és bár nem minden esetben, de a hormontermelés gyógyszeres gátlására is. Ha ez nem hoz eredményt, akkor izotópkezelés, esetenként pedig műtét hozhat eredményt. Ezekkel a megoldásokkal a pajzsmirigy méretét csökkentik, ezáltal kevesebb hormon termelődik. A szokásos panaszok mellett szemkidülledést és látásromlást is okozó Basedow-kórnál más megoldásra van szükség. Ez az autoimmun-eredetű probléma nehezen kezelhető, mert hatnak rá a gyógyszerek, de a már fölpörgött pajzsmirigyet nem könnyű visszafogni. Megesik, hogy az eredmény csak egy év után lesz érzékelhető, addig a pajzsmirigy- gyógyszerek szedése mellett külön kell kezelni a magas hormonszint miatt jelentkező problémákat, így a magas pulzust, a hasmenést, illetve a szemkidülledést.