Gyöngy Patikák

Gyógyszertárkereső
Lorem ipsum dolor sit amet. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Asperiores harum iure, iusto quam rem vel?

Évmilliókat utazhatunk vissza az időben azalatt a néhány óra alatt, amíg Magyarország geológiai csodáinak környékén kirándulunk. Ha útra kelünk, vulkánok, gejzírek, őskori maradványok mutatják meg nekünk, milyen kincsek rejlenek a föld mélyében.

A félbevágott hegy: Hegyestű geológiai bemutatóhely, Monoszló

Zánkától nem messze magaslik a Hegyestű (fönti kép), amely a tó felől nézve klasszikus, szelíd lankás szőlőhegynek tűnik. A túloldal azonban maga a geológiai csoda: a hegyet ugyanis a hajdani kőbánya szabályosan kettévágta. A bányaudvar fölötti kétszintes, függőleges bazaltoszlopokból álló sziklafal lélegzetelállító látványt nyújt. A bazaltoszlopok egy nagyjából 8 millió évvel ezelőtti lávakitörés emlékét őrzik, és amit ma a geológiai bemutatóhelyen látunk, az lényegében a hegy belseje. A bányászatot 1970-ben a tiltakozások hatására szüntették meg, ma pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része a vulkán belsejébe betekintést engedő szabadtéri bemutatóhely. A földtani múlttal az információs táblák ismertetnek meg, és a Hegyestű legmagasabb, 336 méteres csúcsára is felkapaszkodhatunk a meredek lépcsősoron, hogy innen élvezzük a környező tanúhegyek panorámáját.

Hófehérben játszó hegyoldal: az egerszalóki sódomb

A törökországi Pamukkaléhoz hasonló sódombot a 410 méter mélyről feltörő víz alakította ki, amikor 1961-ben a területen földgáz és kőolaj után kutató szakemberek fúrásokat végeztek a környéken. Olajat és gázt nem sikerült találni, viszont Magyarország egyik legismertebb kincsét, a gyógyvizet igen. A kalciumot, nátriumot, magnéziumiot és ként tartalmazó víz hosszú évek alatt 1200 négyzetméternyi, teraszos mészkőlerakódást épített ki.

A sódomb nemcsak lenyűgöző, hanem gyógyerővel is büszkélkedhet, különösen a mozgásszervi betegségeknek tesz jót. 1992-ben az itt feltörő 68 Celsius-fokos vizet hivatalosan is gyógyvíznek minősítették, 2016-ban pedig a gyógyforrások környéke megkapta a minősített gyógyhely címet, a környéken gyógyfürdő és gyógyszálloda is nyílt. Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 1820 ezer éves – a wellnessfürdőben mi is megmártózhatunk benne. Ha csak a látványban gyönyörködnénk, egy rövid sétautat kell végigjárunk, hogy a sódomb közelébe jussunk. Éjszaka is csodás a látvány, amikor színes lámpák világítják meg a mesebeli tájat!

Kőoszlopok között: Szent György-hegyi bazaltorgonák

A Balaton-felvidék látványához hozzátartoznak az úgynevezett tanúhegyek, amelyek a környék egykori vulkáni aktivitásának emlékei. A Pannon-tenger levonulásakor, nagyjából 3-4 millió éve jelentős vulkáni tevékenység színtere volt ez a hely, ahol a felszínre törő láva először szétterült, majd sokszögletű oszlopokra vált szét. Ezeket az időjárás tovább alakította, miközben a környéken az egykori tengeri üledék lepusztult, kiemelve a bazaltoszlopokat a környezetükből.

A Szent György-hegyen a bazaltoszlopok orgonasípokba rendeződve sorakoznak egymás mellett. Az idevezető izgalmas tanösvény a volt raposkai bányaudvarból indul, táblái pedig bemutatják a hegy földtörténetét. A bazaltorgonák mellett elvezető úton egészen a 414 méteres csúcsig sétálhatunk.

Marsbéli táj: Bauxit földtani park, Gánt

Oroszlánytól mindössze 25 kilométerre marsbéli táj várja az ideérkezőket. A Bauxit földtani park kiállítása Európa-szerte ritkaságnak számít. Az egykori bauxitbánya külszíni fejtésének területén 3,5 kilométer hosszú informatív tanösvény vezet végig, amely egy-másfél óra alatt kényelmes sétával is bejárható. Az állomásokon található táblák a környék földtörténeti múltjába és a gánti bauxitbánya történetébe engednek bepillantást. A Mars és az amerikai Vadnyugat vörös szikláihoz hasonlító tájképet a tanösvény tizedik állomásától vehetjük a legjobban szemügyre, itt készíthetjük a legjobb fotókat is. A mesterségesen kialakított tárnában és annak udvarán működik a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum, amelyben a bányászat eszközeit, szerszámait és más emlékeit nézhetjük meg, és amelynek udvarán két bauxitszállító mozdony is helyet kapott.

Szerencse is kell, hogy lássuk őket: gejzírek a Bükkben

A Bükki Nemzeti Park déli részén hóolvadás vagy nagyobb esőzések után vízzel töltődik fel a mészkőüregrendszer, a kristálytiszta karsztvíz pedig a gejzírhez hasonló forrásokból akár másfél-két méter magasra is feltör időnként. A három forrást, amelyek a Feketeleni, az Imókő és a Vöröskő nevet viselik, egy könnyedebb túra alatt bejárhatják a kirándulók, a Lillafüred közelében fekvő Felsőtárkánytól tíz kilométerre lévő vendégháztól kiindulva. A Vöröskő forráshoz vezető Vöröskő-völgyi tanösvényen a környék érdekességeit is megismerhetjük. A gejzírek megpillantásához persze egy kis szerencse is kell, mivel a csapadékszegény hónapokban elapadnak – érdemes inkább a nagyobb esők után elindulni „gejzírvadászatra”. Jó, ha a kirándulás tervezésénél az internetet is figyeljük, mert a népszerű jelenségről, amikor működni kezd, sokan hírt adnak.

Kővé vált erdő: ipolytarnóci ősmaradványok

Tizenhétmillió éve itt élt fenyők kővé vált maradványai, ősállatok lábnyomai, cápafogat, levelek lenyomatát őrző kövek – ez nem a Jurassic Park, hanem Ipolytarnóc őslénytani parkja. A szlovák határ és Salgótarján közelében fekvő helyet, ahol az egykori Pannon-tenger nyomait kutathatjuk, és ahol a világ legnagyobb megkövesedett óriásfenyőjére is rálelhetünk, 1995-ben nyilvánították az összeurópai természeti örökség részének. A gazdag leletanyagot annak köszönhetjük, hogy egy vulkánkitörés laza törmeléket szórt a környékre, az pedig betemette és konzerválta mindazt, ami errefelé élt. De itt láthatók azok a 7 millió éves ősfenyőmaradványok is, amelyekre 2007-ben találtak Bükkábrányban.

Kirándulás a tűzhányóhoz: Ság-hegyi kráter és Kemenes Vulkán Park

A Celldömölk határában magasodó Ság-hegy közel 5 millió éve aktív vulkán volt, és bár a hegy bazaltsapkájának nagy részét elbányászták a történelem során, az egykori krátert ma is meglátogathatjuk. A csúcsra könnyed sétával juthatunk fel a madártani és a geológiai tanösvényen, közben pedig olyan élőlényekkel is találkozhatunk, amelyek ezen a környéken egyébként ritkábban fordulnak elő. A talajon például a leánykökörcsint és a tavaszi héricset érdemes figyelni, a magasban pedig a baglyokat és a vércséket. Féltávnál, a bánya egykori transzformátorházában interaktív hely- és kultúrtörténeti kiállítás és játszópark várja a családokat, de Magyarország köveit is megismerhetjük közelebbről. Maga a 279 magas kráter pedig elképesztő nyugalmat áraszt – sokan azt vallják, hogy a hely energiái és friss levegője a fejfájást is elmulasztja.

Érdekesség, hogy 1891-ben Eötvös Loránd ezen a hegyen végezte geodéziai kutatásait a róla elnevezett Eötvös-ingával – ennek emlékét egy oszlop hirdeti a csúcson. Az egykori vulkán lábánál pedig kihagyhatatlan élményeket tartogat a Kemenes Vulkán Park nevet viselő szögletes épület: a belsejében egészen egyedülálló, interaktív tárlaton ismerkedhetünk meg a világ tűzhányóinak működésével.

facebook-share Megosztás

Jelentkezz be Gyöngy Prémium fiókodba,
vagy regisztrálj és hozd létre most!
Törzsvásárlói kártyaszámodat a plasztik kártyád
hátoldalán találod.
Tipp: 250100-al kezdődik a kártyaszám
Card number illustration