Az immunrendszer működését semmi nem segíti jobban, mint az egészséges életmód, lévén ezt a szervrendszert csak komplexen lehet támogatni. Magyarán jól kell táplálkozni, eleget kell mozogni, kerülni vagy legalábbis kezelni szükséges a stresszt. Az aktív életmód azért is hat jótékonyan az immunrendszerre, mert sportolás közben a légzés fokozódik, így jobban átmozog a légzőszervrendszer, a levegő a legkisebb légutakban is cserélődni tud. Ez azért előny, mert így kikerülhetnek onnan a kórokozók, az immunrendszernek pedig kevesebb „ellenséggel” kell megküzdenie. Mivel a légzést minden intenzívebb sport fokozza, ez a hatás szinte mindennel kiváltható, legyen az kocogás, úszás, kerékpározás vagy edzőtermi mozgás.

Pörögjünk fel!

A sportolás nemcsak a légzés felpörgetése miatt segíti a kórokozók szervezetből való kiürítését, hanem azért is, mert fokozza a vérkeringést. Ez azért jó, mert ilyenkor a legkisebb erek is megnyílnak, a szervekhez és a szövetekhez pedig a több vérrel több immunsejt, több oxigén, vitamin és ásványi anyag jut el, ami támogatja a védekezést. Előny az is, hogy a sportolás során élénkülő vérkeringés a salakanyagokat is jobban el tudja szállítani, „ki tudja mosni” a szervezetből, ami szintén hasznára válik az immunrendszernek.

Fotó: Dreamstime.com

A kutatások már azt is kimutatták, hogy a mozgás kifejezetten támogatja az immunsejtek munkáját, serkenti az ölősejtek aktivitását. A sportolás segíti a szervezet antioxidáns-rendszerének működését is, ami ugyancsak kedvez az immunfolyamatoknak. Ennél a hatásnál a sport jellege igazából lényegtelen, szóba jöhet bármi, ami átmozgatja a testet. Az ugyanakkor fontos, hogy az edzések közben lihegjünk és izzadjunk.

Lehetőségek tárháza

Amíg nem jönnek a mínuszok, szabadtéri edzésekkel is lehet próbálkozni, erre a célra egyre több helyen érhető el kültéri, ingyenes kondipark. Jó választás lehet a kocogás vagy a futás is, főleg, ha friss levegőn tudjuk ezeket végezni. Remek hatása van annak is, ha túrázunk egyet a közeli hegyekben, esetleg kerékpározunk. Nem tekintünk rá sportként, de kiváló lehetőség a tánc, ami szintén intenzív mozgással jár. Aki szereti ezt a műfajt, annak mindenképp érdemes beiratkoznia egy tánctanfolyamra.

Itthon kevésbé ismert, de hasznos a power walking, magyarul gyorsgyaloglás nevű sportág is, ami nem keverendő össze a laza sétával és a túrázással, azokhoz picit sem hasonlít. A gyaloglásnak ez a formája igencsak sportszerű, gyors és dinamikus, az élettani hatásai is ennek megfelelők. Végzésekor a pulzus megemelkedik, intenzívebbé válik a légvétel is – ebből adódóan ez a mozgásforma aerobnak tekinthető. Az ugyanakkor fontos, hogy ha azt érezzük, kerülget bennünket a megfázás, ne terheljük a szervezetünket sportolással, és betegség után is csak akkor térjünk vissza az aktív életvitelhez, amikor már minden tekintetben jól érezzük magunkat.

Kerülni a túlzásokat

Ugyan a sportolás támogatja az immunrendszer működését, de ha túlterheljük magunkat, túl hosszan és túl intenzíven edzünk, a hatás negatívba csak át. Ennek a jelenségnek neve is van, „nyitott ablak” tünetnek nevezik, fennállásakor pedig megemelkedik a fertőzések rizikója. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a légutak akár már attól is megfázhatnak, ha kinyitjuk az ablakot és beengedünk némi friss levegőt.

A fokozott esendőséget az magyarázza, hogy a nagyobb terhelés hatására lecsökken egyes immunsejtek száma és aktivitása, visszaesik bizonyos ellenanyagok szintje – azoké, amelyek fontos szerepet játszanak a nyálkahártyán keresztül bejutó kórokozók elleni védekezésben. Ez magyarázza azt, hogy az élsportolók jellemzően esendőbbek a vírusos betegségekkel szemben. Öröm az ürömben, hogy a szervezet védekezőképessége a megterhelő edzések után jellemzően csak fél-egy órán keresztül teljesít alul, utána normalizálódik a működése. A kritikus időszakban a rizikót azzal lehet csökkenteni, ha fogyasztunk némi szénhidrátot és fehérjét. Fontos az is, hogy a ruházatra nagyon figyeljünk, akkor is öltözzünk föl jól, ha amúgy nem fázunk.