Gyöngy Patikák

„Bár nem mindenki tud úszni, mégis az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma – mondja Dr. Dobos Márta Ilona ortopéd szakorvos. – Különlegessége, hogy a víz felhajtóerejének következtében nagyon kis terhelést ró az ízületekre, így kíméli azokat, miközben szinte a test valamennyi izmát megmozgatja.” A doktornő épp ezért azoknak is melegen ajánlja ezt a sportot, akiknek nem egészségesek az ízületei, hiszen akár a kopásos ízületi problémákra is jó hatással lehet, különösen, ha azok az alsó végtagot érintik. „Érdemes tudni, hogy akinek a térdízületével vannak gondjai, annak inkább a gyors- és hátúszás való, mivel mellúszás közben a térd csavarodó mozdulatokat végez. Ez utóbbi úszásnem inkább a csípőproblémákkal, -kopásokkal küzdőknek ajánlott, mivel alaposan megdolgoztatja a vázrendszernek ezt a részét.” Szakértőnk hozzáteszi: az ízületi betegek számára a vízi tornák és a vízi gyógytorna is kiválóak, hiszen ez utóbbinál célzott gyakorlatokkal, gyógytornász irányítása alatt sportolhatnak, miközben élvezhetik a vízi sportok ízületkímélő hatását. A gyerekeknél, serdülőknél gyakori idiopátiás gerincferdülésre és más elváltozásokra is jó hatással van a vízi sport, nem véletlen, hogy a mozgásszervi panaszokkal küzdő fiatalokat gyakran a gyógytorna mellett is úszni küldi az orvos. „A gerinc háti szakaszát érintő gerincferdülés esetén a mély lélegzetvételek a bordákkal való ízesülésen keresztül is segítenek a gerinc egyenesítésében, a testtartás javításában. Azt azonban érdemes tudni, hogy gerincproblémák esetén is a hát- és a gyorsúszás a legjobb a testünknek” – teszi hozzá Dr. Dobos Márta Ilona.

Mozgás és meditáció

Az úszás azonban nem csak a mozgásszervekre gyakorol jó hatást, hanem szinte a teljes szervezetre. A rendszeres vízi mozgás edzi az immunrendszert, átmozgatja, harmonizálja, azaz a funkciónak megfelelően lazítja és erősíti az izmokat, fejleszti az állóképességet, gyorsítja az anyagcserét, és jelentős kalória-felhasználása révén a fogyásban is jó társ lehet. Bár az állóképességi sportok mindegyike növeli a tüdőkapacitást, az úszásnak fontos eleme a légzésszabályozás is: a vízben nem akkor veszünk levegőt, amikor szeretnénk, hanem akkor, amikor ezt a mozdulat éppen megengedi. A szívet és az érrendszert is segít karban tartani. Fiatalító, a szervezet általános egészségi állapotát javító hatását több kutatás is megerősítette.

A lélek számára is ez az egyik legjobb sport. A modern világban hajlamosak vagyunk szellemileg túltelítődni, hiszen elképesztő mennyiségű információ zúdul ránk nap mint nap. Ebből a folytonosan túlpörgetett állapotból csodásan kiszakít az úszás, amely elég monoton ahhoz, hogy kikapcsolja az idegrendszert, megszabadítson a stressztől, és ellazítsa a lelkünket és az elménket. Ilyenkor semmi sincs, amire figyelni kellene, csak a mozdulataink, a lélegzetvételünk, és a víz csobbanása. A figyelem fókuszálása, és a ritmusos sport szinte meditatív állapotba hoz. Ehhez járul még a víz masszírozó hatása – ezeket megtapasztalva pedig fél- egy órányi úszás után testileg elfáradva, lelkileg viszont kipihenten kerülünk ki a medencéből. Egyes vizsgálatok szerint a rendszeres úszás még a szellemi teljesítményt is javítja.

Ügyeljünk a jó technikára!

Az úszás technikájára érdemes nagyon odafigyelni, hiszen a pontosan kivitelezett mozdulatok nem csak a vízben való haladást teszik könnyebbé, hanem azt is biztosítják, hogy ez a sporttevékenység kifejthesse jó hatásait. „Mellúszás közben például nem érdemes a fejünket tartósan kitartani a vízből, mert ez komoly terhet ró a nyakra és a nyaki gerincet, valamint a deréktájat is terheli” – mondja Dr. Dobos Márta Ilona. A helyes technika elsajátítása érdekében érdemes beiratkozni egy úszótanfolyamra – felnőttek számára is rengeteg ilyet indítanak. Már néhány alkalom után látni fogjuk, mennyivel könnyedebben, élvezetesebben szeljük a vizet.

Így lesz a leghasznosabb

Az úszás egyetlen hátránya, hogy időigényes, hiszen el kell menni az uszodába, ahol a legszorosabb időbeosztás mellett is legalább két órát töltünk, miközben átöltözünk, leússzuk a számunkra megfelelő távot, majd lezuhanyozunk, megszárítkozunk és felöltözünk. És persze számolni kell az uszodabelépő árával is - az esetleges akciókat, olcsóbb idősávokat viszont mindenképp érdemes feltérképezni.

Az úszás időpontját érdemes előre beírni a naptárunkba, hogy meglegyen a rendszeresség. Szakértőnk szerint heti két edzés esetén már viszonylag hamar érezni fogjuk a hatást. A bemelegítésről ne feledkezzünk meg, kicsit mozgassuk át a testünket, különösen a nyak, a váll és a kar izmait, a derekat, a csípőt és a térdet. Ügyeljünk a fokozatosságra is, kezdetben ne tervezzünk nagy távokkal, ezeket hétről hétre növelhetjük egy kevéssel. A mennyiség helyett inkább a minőségre, a mozdulataink pontosságára, a testünk jelzéseire figyeljünk. Az edzés végeztével nyújtsuk le az izmainkat, és ha van a közelben meleg vizes medence, pezsgőfürdő vagy szauna, élvezzük ki az előnyeit. Közben pedig belsőleg is pótoljuk a folyadékot. Az ivásról a vizes sportok estében hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig a szervezetünknek ugyanannyira szüksége van a folyadékra, mintha például futnánk. Épp ezért, amikor kijövünk a medencéből, nyúljunk az ásványvizes kulacs után, és szaunázás közben is fogyasszunk elegendő vizet. A zuhanyozásról, majd a testápolóról, hajbalzsamról se mondjunk le, hiszen a klóros víz kiszárítja a bőrt és a hajat.

Amikor nem úszhatunk

Vannak helyzetek, amikor viszont le kell mondanunk az úszásról. Aki például fertőző betegséggel, nőgyógyászati vagy bőrbetegséggel (például lábgombával, szemölccsel) küzd, az természetesen ne menjen uszodába. De a vállízület betegségei esetén is meggondolandó ez a sport. Dr. Dobos Márta Ilona arra figyelmeztet, hogy a gyors- és a hátúszás alaposan igénybe veszi a vállat, ilyenkor ugyanis nagy mozgásterjedelmű mozdulatokat végzünk. Akinek valamilyen vállproblémája van, az jobb, ha nem kényszeríti túlzott teljesítményre ezt a testtájat, és inkább csak a mellúszásra vagy a gyógytornász által irányított vízi gyógytornára szorítkozik.

A gyógyvíz nem úszásra való, már csak a hőmérséklete miatt sem. A 32-34 Celsius-fokos vízben még óvatosan tehetünk néhány tempót, ám a testmeleg, 36 fokos, vagy ennél is melegebb vizekben inkább csak üldögéljünk, lebegjünk. „A gyógymedencék mellé nem véletlenül van kiírva az ajánlott tartózkodási idő, hiszen a gyógyvíz hőmérséklete, ásványianyag-tartalma és a belőle felszálló kipárolgások a légzőrendszert, a szívet és az érrendszert, és általában a szervezet egészét is igénybe veszik. Az általában legfeljebb 20-30 perces bent tartózkodást lehet egy napon belül ismételni, ám a két medencébe lépés előtt nagyjából dupla annyi időt érdemes pihenni, mint amennyit bent voltunk. A meleg, magas ásványi só tartalmú vízben azonban az úszáshoz hasonló erőkifejtés semmiképpen sem ajánlható” – figyelmeztet a szakértő, aki azonban hozzáteszi: a hideg vizes medencében végzett mozdulatok ezzel ellentétben kimondottan jó hatással lehetnek az ízületi problémákra.