Számos tudományos kutatás igazolja, hogy a kreatív tevékenységek rendszeres gyakorlása előnyös hatással van mentális egészségünkre. Növeli a pozitív érzelmeket, segít enyhíteni a stresszt, csökkenti a depressziós tüneteket és a szorongást, és mindezek által javíthatja immunrendszerünk működését is. A kreatív és művészi tevékenységeken keresztül történő önkifejezés jelentős mértékben segítheti a traumatikus események feldolgozását, legyen az írás, tánc, akvarellfestés. Mindezek a technikák segítenek abban, hogy hozzáférjünk elménk leghatékonyabb eszközéhez, a képzelet gyógyító erejéhez. A kreativitás flow állapotba hozhat bennünket, ami tulajdonképpen azt jelenti: optimális figyelemmel összpontosítunk egy feladatra vagy tevékenységre. Ezt egyfajta eufórikus érzés kísérheti, melynek hatására tudatosabbá és nyugodtabbá válunk.

1. Pihenjünk eleget!

Semmi sem blokkolja jobban a kreativitást, mint az álmat-lan éjszakák. Alvás közben testünk a nap emlékeit az agy egyik területéről, a hippocampusról a másikra, a neocortexbe szállítja. Ha a nap eseményei nem helyeződnek át a neocor- texbe, elfelejtjük őket. Ez a memóriakonszolidációként ismert folyamat kulcsfontosságú a kreativitás szempontjából, mivel a kreatív megoldások többsége a meglévő tudás átcsoportosításából származik. A kreativitás akkor lesz optimális, amikor az agy képes információt előhívni és alkalmazni. Az alvás révén mindkét folyamat fokozódik.

Bár lehet, hogy azt tanultuk, az ideális alvásmennyiség nyolc óra, létezik egy konkrét mutató, ami mindannyiunk számára megmutathatja, mi az egyéni alvásszükségletünk. Figyeljük meg, hogy hány órát kell ágyban maradnunk ahhoz, hogy ébresztőóra nélkül frissen ébredjünk. Az úgynevezett al- váshigiénia – kék fény korlátozása egy órával lefekvés előtt, rendszeres alvási/ébrenléti ütemterv fenntartása, az utolsó étkezés befejezése három órával lefekvés előtt – jelentősen javíthatja alvásunk minőségét, következésképpen csökkentheti az ágyban eltöltött órák számának szükségességét.

Hogyan lehet fokozni?

A kreativitás gyakorlása egyfajta wellness gyakorlat, hasonlóan az egészséges étrend kialakításához vagy a rendszeres edzés- programhoz. Még ha nem is érzünk magunkban művészi vénát, mindannyian rendelkezünk kellő energiával, intelligenciával és fegyelemmel ahhoz, hogy ki tudjuk tágítani önkifejezési és alkotó képességünket.

Minél többet gyakoroljuk a képzeletünk használatát, annál jobban ki tudjuk fejezni magunkat szavak nélkül. Ez abban is segít, hogy befelé forduljunk ebben a zajos világban. Ugyanakkor úgy tűnhet, egyesek a kreatív erő végtelen forrásához kapcsolódnak, míg mások a képzelet apró szikrájának lángra lobbantásával is küzdenek.

Ha az utóbbi kategóriába tartozunk, annak az is lehet az oka, hogy azt tanultuk, a kreativitás egy olyan tulajdonság, amivel születni kell, és bizony nem mindenkinek adatik meg. Szeren- csére a tudományos kutatások ezeket az elavult elképzeléseket már megcáfolták, sőt kimutatták, hogy a képzelőerő képessége olyan, akár egy izom: a megfelelő módon használva fejleszthető, erősíthető. Hogyan? Íme, néhány ötlet, miként tudjuk megtalálni és felszínre hozni kreatív zsenialitásunkat!

2. Sétáljunk!

A séta serkenti az agyi véráramlást, ami fokozza az általános kreativitást. A Stanford Egyetem kutatása kimutatta, hogy a kreativitást hatvan százalékkal növeli, ha ötletelés közben sétálunk, nem pedig ülünk egy íróasztalnál vagy a fotelben. Ám nem mindegy, hogyan tesszük! Sokan, akik elkötelezték magukat a napi séta, mint testmozgás mellett, zenével, podcastokkal, hangos könyvekkel szórakoztatják magukat közben. És bár az ismeretszerzésnek, tanulásnak és a szórakozásnak is helye van az életben, a kreativitás erősítése érdekében sokkal jobb, ha ilyenkor inkább kikapcsoljuk az elektronikus kütyüket és megpróbálunk a környezetünkhöz kapcsolódni mély és lassú lélegzetvételek kíséretében, nyugodtan, a tudatos jelenlét állapotában sétálva. Nézzük meg, milyen inspiráció érkezik utána!

3. Ébredéskor idézzük fel álmainkat!

Az álmodás állapotában a tudatalatti elme aktívan dolgozik olyan problémák megoldásán, amelyeket a tudatos elme még nem tudott kibogozni. Sok híresség álom formájában érkezett inspiráció hatására alkotta meg legnagyobb művét, Paul McCartney „Yesterday” című slágerétől Mengyelejev periódusos rendszeréig.

A kutatók megállapították, hogy az ébredés fázisában az információ elsősorban az analitikus bal agyfél- tekéből a kreatív jobb agyféltekébe vándorol. Ugyanakkor a REM-alvás alatt az információ mindkét irányba terjedhet, jelezve, hogy a kreativitást nem korlátozza a bal agyfél- teke analitikus szűrője. Tehát azok az emberek, akik esetleg nem tartják magukat kreatívnak, valójában álmokon keresztül hozzáférhetnek természet adta képzelőerejükhöz. Az álmok varázsát úgy aknázhatjuk ki, ha közvetlenül lefekvés előtt meg- próbálunk megfogalmazni egy személyes kérdést vagy problémát, és leírjuk egy füzetbe. Ezt a folyamatot lefekvés előtti alapozásnak nevezik. Közvetlenül az ébredés után idézzük fel az álmunkat vagy álomtöredékeinket és jegyezzük fel, amire emlékszünk, hogy később felhasználhassuk az így kapott információt.

4. Keressünk új élményeket!

A kreativitás az újból merít ihletet. Ha ugyanazt látjuk, ugyanazokat a gondolat- köröket futjuk, és mindennap hasonló fel- adatokat végzünk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a fantáziánk ellaposodik, képzelőerőnk megfogyatkozik. A kreatív ötletek ösztönzése érdekében keressünk új élményeket! Ahogy mentálisan feldolgozzuk a különböző történéseket, más emberekkel kerülünk kapcsolatba és új információkat szívunk magunkba. Mind- ezek által egy teljesen új perspektíva jelenhet meg számunkra.

Gyakran annak a gondolatnak a csapdájába esünk, hogy nincs időnk új dolgokra. Ez logikusnak tűnhet, ha reggel a gyerekeket az iskolába kell vinni, aztán irány a munkahely, majd haza, vacsorát készíteni a családnak, és mindebbe még naponta háromszor bele kell préselnünk a kutyasétáltatást is. Mégis, minden egyes kötelező feladatban ott rejlik az újdonság lehetősége. A reggeli akár lehet egy rövidke piknik is a parkban még az iskola előtt, a munkahelyi ebédszünetben meghallgathatunk egy érdekes podcastot és vacsorára a megszokott ételek helyett kereshetünk egy új receptet. A kutyát pedig sétáltathatjuk egy másik útvonalon, mint amelyiken szoktuk. Ahogy az időnk engedi, bővíthetjük a programjainkat izgalmas workshopokkal, kirándulásokkal és inspiráló eseményekkel.

5. Vegyük magunkat körül kékkel!

A színterapeuták szerint a színek erő- teljes hatással vannak az emberi ideg- rendszerre. A British Columbia Egyetem tanulmánya megállapította, hogy a kék szín fokozza a kreatív gondolkodást. „Az éggel, az óceánnal és a vízzel való asszociációk révén a legtöbb ember a kéket a nyitottsággal, a békével és a nyugalommal társítja, ezért ez a szín a kreativitást és a kíváncsiságot hívja elő bennünk” írja a tanulmány szerzője. Az íróasztalunkon elhelyezett kék tárgyaktól az égboltra vetett pillantásig a kék színt számos módon integrálhatjuk mindennapjainkba. Ha egy teljes napon át szeretnénk táplálni kreativitásukat, viselhetünk például kék ruhát, kabátot, inget vagy nyakkendőt.

A kreativitás tehát nem passzív folyamat. Erősíthetjük a jobb agyféltekénket és a képzelőerőnket, ha új tapasztalatokat keresünk, eleget mozgunk, előtérbe helyezzük a pihenést, kihasználjuk az álmokban rejlő lehetőségeket, és időt töltünk a kék ég alatt, lehetőleg úgy, hogy hagyjuk az elménket kalandozni. A jó hír pedig az, hogy ezek a tevékenységek nemcsak a kreativitást növelik – örömmel töltik fel a napokat, az életünket.