A hideg alapvetően nem súlyosbítja a mozgásszervi panaszokat, inkább az időjárás-változás, tehát a fronthatás az, ami fokozhatja a panaszokat. "A gyakorlatban nem tapasztaljuk, hogy télen többen fordulnának hozzánk ilyen problémákkal. Viszont ekkor a megfázásra nagyon oda kell figyelni. Ha például valaki megizzadva kimegy a hidegbe a meleg szobából, könnyel meghűlhet. Ez reumatológiai szempontjából azért veszélyes, mert ilyenkor az izmok a hideg hatására görcsbe rándulhatnak, az izomgörcs miatt pedig megfájdulhat a derék is" – mondja dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos. Hozzáteszi, hogy télen nagy a kísértés, hogy hazaérve a havas utcákról, egy jó forró fürdőt vegyünk. Gyulladásos betegségeknél ez nem javasolt. Ugyanez a tilalom érvényes a termálfürdőkre is. Ezzel vigyázni kell, mert ilyenkor az adott ízület még jobban begyulladhat.

Tudni kell, hogy a szervezet gyulladásai – akár egy egyszerű mandulagyulladás is – az ízületekre, izmokra is kihathatnak. Ilyenkor azok is fájhatnak, előfordul, hogy az ízületek be is dagadnak. Utóbbi leggyakrabban a térdnél fordul elő. Ha ilyenkor a panaszok komolyak, akkor a javasolt gyógymód a hideg borogatás, amely mellett recept nélkül kapható gyulladáscsökkentőre is szükség lehet. Persze a legjobb, ha már eleve azt megelőzik, hogy a lázas betegség kihasson az ízületekre. "Ilyenkor már az első tüneteknél otthon kell maradni, feküdni kell. Nem szerencsés, ha valaki lázas betegséget lábon próbál meg kihordani, mert ilyenkor azok még nehezebben gyógyulnak. Ha a probléma már az ízületekre is kiterjedt, akkor azok terhelése tovább súlyosbítja a bajt. A gyulladt ízület ugyanis könnyebben károsodik" - figyelmeztet a főorvos. Ilyenkor jó hatásúak lehetnek a porcvédő készítmények, hiszen erősítik az ilyenkor még sérülékenyebb ízületeket.

Mire figyeljünk, ha már ritkulnak a csontok?

A csontritkulás télen mindenképpen fokozott veszélyt jelent, hiszen a betegek a csúszós utakon könnyebben elesnek, emiatt pedig könnyebben törik csontjukat is. "Ilyenkor mindenképpen gyakoribb a csuklótörés és a combnyaktörés is. A korai sötétedés szintén növeli a kockázatot, hiszen félhomályban még száraz úton is könnyebb megbotlani" – hívja fel a figyelmet Podlovics doktornő. Hozzáteszi, hogy emiatt ilyenkor az idős családtagokra jobban kell figyelni, óvni kell őket attól, hogy csúszós időben vagy sötétben járjanak-keljenek. Szerencsés, ha ilyenkor tartanak maguknál botot is, főleg ha esetleg nem is látnak jól, egyensúlyzavaruk van, cukorbetegek, vagy vérnyomás-ingadozás miatt megszédülhetnek. Ez esetben a vérnyomás beállítására, a vércukorszint rendben tartására az átlagosnál is jobban kell figyelni. Ugyancsak szerencsés, ha receptre is felírható csípővédő nadrágot használnak. Ezek nem csak a jégen történő megcsúszásnál csökkenthetik az ütések erejét, hanem a lakásban is hasznosak lehetnek.

A napfényvitaminra télen is szükségünk van

Télen a D-vitamin pótlására a csontritkulásos betegeknek különösen figyelniük kell, de erre rajtuk kívül is szüksége van mindenkinek, hiszen a D-vitamin hiánya télen szinte mindenkit érint. A hiány ilyenkor azért fokozott, mert míg nyáron az emberek töltenek annyi időt a napon, hogy annak hatására a szervezet maga is előállítsa ezt a vitamint, de télen mindenképpen mesterséges pótlásra van szükség. Ez azért is fontos, mert ennek az anyagnak komoly immun- és izomerősítő hatása is van.

Óvatosan a hússal

A köszvényes betegeknek a tél áttételesen okozhat csak problémát, méghozzá azért, mert ilyenkor sok helyen tartanak disznóvágást. Ez ugyan anyagcsere-betegségnek része is lehet, de bizonyos purintartalmú ételek – ilyen például a hurka és a kolbász, vagy éppen a máj – gyulladást okozhatnak, fokozhatják a köszvényes rohamokat. Ugyanilyen problémát a fokozott alkoholfogyasztás is okozhat, amire disznóvágásokon vagy karácsony tájékán nagyobb az esély. Ilyenkor előfordul, hogy a köszvényes roham miatt külön fájdalomcsillapítóra és nem-szteroid gyulladáscsökkentőre is szükség van.

Ha télen hólapátolásra is szükség van, akkor problémaként előfordulhat ínhüvelygyulladás is. Emiatt annak, akinek a keze érzékenyebb, érdemes csuklóvédőt viselnie, vagy legalább fáslit használnia. Ha a baj mégis megtörténik, akkor az elsődleges kezelési mód midig az érintett terület nyugalomba helyezése kell legyen. Ehhez sokszor elegendő a fáslizás, és az is, ha a fájó ízülethez a fásli segítségével egy vonalzót rögzítenek. Ha súlyosabbak a panaszok, szükség lehet gyógyászati segédeszköz boltokban kapható tépőzáras rögzítősínekre is. Ezek jobbak a gipsznél, lévén könnyebb őket használni, és a tisztálkodás idejére le le is lehet őket venni. Ezek mellé az orvosok nem szteroid gyulladáscsökkentő krémeket és gyógyszereket is ajánlanak, ha pedig a helyzet ezek hatására sem javul, fizikoterápia is szóba jöhet.

Ésszel a pályán

Mivel a síelés és a sífutás nagyon megterhelő sport, síutak előtt mindig célszerű egy kicsit edzeni, felkészülni. Fontos az is, hogy lesiklás előtt ne maradjon el a bemelegítés, azzal ugyanis csökkenthető a sérülésveszély. Akinek valaha már volt valamilyen sportsérülése, és ezáltal meglazultak vagy amúgy is gyengék a szalagjai, annak célszerű térvédőt is viselnie, az ugyanis segít stabilizálni, védeni az ízületeket. Ez a kiemelt védelem azért fontos, mert ha a szalagok lazák, akkor az ízület statikailag már nem mindig stabil, így nő annak esélye, hogy újból kificamodjon. Azt, hogy az ízület instabillá váljon vagy túlterhelődjön, amiatt is meg kell előzni, hogy ne alakuljon ki idő előtt porckopás. Ennek kockázata ugyanis fokozott ilyen esetekben. Ezt csökkenteni azzal lehet, ha ficamok után fáslit és ízületi rögzítőt használnak az érintettek. Ezek mellett segíthetnek a porcregeneráló készítmények és étrend-kiegészítők is, főleg akkor, ha az ízületek általánosságban is nagyon igénybe vannak véve.