A pandémia kezdetén minden hírre felkaptuk a fejünket, az eseményeket napi szinten követtük, így volt ez egészen az oltások megjelenéséig, a komolyabb hullámok lecsillapodásáig. A vírusról azóta próbálunk megfeledkezni, úgy tenni, mintha eltűnt volna, pedig már nyár közepén érezhető volt: hiába reménykedtünk ebben, eltűnni nem fog, legfeljebb megszelídül. A helyzetre dr. Szlávik János infektológus már júliusban felhívta a figyelmet, jelezve: tévedés volt azt gondolni, hogy nyáron nem terjed a koronavírus.

„A most jelen lévő variáns enyhébb tüneteket okoz, de sokkal könnyebben átadható. Ezt már korábban is láttuk a brazil és közelkeleti példákon, ott ugyanis a legnagyobb melegben is terjedt. Ráadásul hiába okoznak a nyáron megjelent variánsok enyhébb panaszokat, ez nem vigasztalja azokat, akik elkapták. Ráadásul akik nem vették fel az oltást vagy nem estek át a betegségen korábban, a kór lehet súlyosabb, tüdőgyulladással is járhat. Amúgy a tünetek nem sokat változtak, főleg láz, köhögés és torokfájás jelentkezik, gyakori az íz és szaglásvesztés, az izom és ízületi fájdalom. A változás igazából csak annyi, hogy úgy tűnik: a betegség az esetek nagy részében 4-6 nap alatt lecseng, kórházi kezelésre nagyon ritkán van szükség” – mondja a főorvos.

Hozzáteszi, hogy arra viszont figyelemmel kell lenni, hogy arányaiban hiába kevés a súlyos eset, ha a betegszám nagyon nagy, akkor növekedhet a kórházi esetek száma is. A fertőzés megelőzése azért is fontos, mert a poszt-Covid továbbra is sokakat érint, és hónapokkal a betegség átvészelése után is gyötri az érintetteket. Ráadásul egy nagy vizsgálat szerint a koronavírus-fertőzés után jelentősen nő a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívelégtelenség és a stroke kockázata azoknál is, akiknél a tünetek enyhék voltak, nem voltak idősek és nem tartoznak a kockázati csoportba sem.

Többször is érkezhet

A főorvos úgy látja, a koronavírus olyan lesz, mint az influenza, a járványa jön és megy. Csak éppen nem évente, hanem gyakrabban, egy esztendőben akár többször is. Ez több szakértőt is meglepett, eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy Covid ősszel-télen jött, lezajlott egy-két hullám, ami tavaszra kifulladt, aztán egy nyugodtabb nyár után kezdődött elölről a körforgás. Az idén először fordult elő, hogy a nyári náthákról is gyakran kiderült: nem a légkondi okozta, hanem a koronavírus.

A veszély csökkentése miatt fontos lenne, hogy az érintettek akkor is teszteltessenek, ha csak enyhe tüneteik vannak, vagy legalább a patikákban szerezzenek be gyorstesztet. Ez azért fontos, mert ha ilyenkor közösségbe mennek, akkor a vírus nagyon gyorsan elkezd terjedni, és elérhet olyan embereket is – például időseket –, akiket sokkal jobban megviselhet a betegség. Nem véletlen, hogy a hatvani kórházban már július végén látogatási tilalmat rendeltek el.

Szlávik János kiemeli, hogy aki a harmadik oltást még nem vette föl, annak nagyon fontos lenne azt is megtenni. Látszik ugyanis, hogy a súlyos megbetegedéstől a három oltás véd. Persze van olyan beteg, aki így is kórházba kerülhet, de ezért nem a koronavírus a felelős, hanem valamilyen egyéb betegség szövődménye. Ilyenkor a Covid úgymond „másodlagos”. Akinek gyenge az immunrendszerre, annak a negyedik oltás is hasznos, bár annak beadatásáról még nincs szakmai konszenzus. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez elsősorban azoknak fontos, akik idősek vagy immunhiányos, daganatos betegek. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint az Európai Gyógyszerügynökség idén nyáron megjelent ajánlásában ennek beadatását már nemcsak a 80, hanem a 60 év felettieknek is javasolja.

Vakcinák és gyógyszerek

A koronavírus ellen a jövőben várhatók olyan új típusú, a fertőzés ellen is nagyobb védelmet adó vakcinák, amelyek nemcsak a súlyos megbetegedést védhetik ki, hanem nagy eséllyel magát a megfertőződést is. Az viszont kérdés, hogy ezek mikorra készülnek el, illetve hogy addigra nem jár-e el felettük az idő. Komoly gond ugyanis, hogy a gyorsan mutálódó variánsok megnehezítik a vakcinafejlesztést, az sem világos, hogy egyáltalán mihez kell igazítani az új oltást. Olyan kutatók is vannak, akik azt gondolják: nem a vakcinák frissítgetése jelentheti a megoldást, hanem egy teljesen új típusú, új generációs oltóanyag kifejlesztése, amin az újabb mutációk sem fognának ki.

Fotó: Dreamstime.com

Akárhogy is lesz, az jó hír, hogy jelenleg hiába nő a kórházba kerültek száma, azzal együtt nem emelkedik sem az intenzív osztályos kezelések, sem a halálesetek száma. A helyzet javulását az is mutatja, hogy ma magasabb az egyéb okból kórházba kerülő, majd ott „mellesleg” pozitív tesztet produkáló fertőzöttek aránya, mint korábban. Ez azért fontos, mert azt jelzi: maga a fertőzés még azoknál sem okoz nagy számban súlyos tüneteket, akik amúgy más betegségekben szenvednek.

Sokat számít az is, hogy míg korábban a betegek csak támogató terápiát kaphattak, addig ma már létezik olyan gyógyszer, ami adható azoknak a fertőzött felnőtteknek, akiknél nincs szükség kiegészítő oxigénterápiára, viszont fokozott a Covid súlyossá válásának kockázata. A készítmény szedését a tünetek megjelenésétől számított öt napon belül kell megkezdeni, és öt napig folytatni (akkor is, ha a beteg állapota közben súlyossá vagy kritikussá válik, esetleg kórházi kezelésre is szorul). Míg ez a gyógyszer a kezelést mindenképpen segíti, az nem jó hír, hogy a korábbi variánsoknál bevetett monoklonális antitestkészítmények úgy tűnik, kevésbé hatékonyak az újak ellen. Az viszont előremutató fejlemény, hogy már létezik hatékony antitest-terápia az újabb variánsok ellen is, az orvosok pedig remélik, hogy az a jövőben is működőképes marad.