Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos folyadék, amelyet a májsejtek választanak ki, és amely a táplálék nagy zsírcseppjeit alakítja apró cseppekké a benne lévő epesav segítségével. Ezen kívül az epe tartalmaz még koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat is. Legnagyobb részét – körülbelül 80 százalékát – víz alkotja, az előbbi komponensek csak a maradék 20 százalékát teszik ki. Amíg ezek az arányok fixek, addig nagy baj nem történhet, ha viszont változik az összetétel, az epe pedig besűrűsödik, úgymond túltelítetté válik, beindulhat az epekő-képződés. Az erre való hajlam lehet öröklött, de növeli a rizikót a magas koleszterinszint, az elhízás és cukorbetegség, a májzsugorodás, a hirtelen, nagyfokú fogyás is. Az epekövességnek kedvez az epehólyag-gyulladás is.

Rengeteg az érintett

Az epekő viszonylag gyakori jelenség, az emberek 15-25 százalékát érinti valamilyen szinten. Egy ugyanakkor nem jelenti azt, hogy miatta panaszok is jelentkeznek: az esetek háromnegyedében az epekövek némák, ami azt jelenti, hogy hosszú évekig semmilyen problémát nem okoznak. Rosszabb esetben tünetek is jelentkeznek, amelyekre elsősorban akkor kell számítani, ha a kövek az epeutakba kerülnek és akadályozzák az epe patkóbélbe történő ürülését, esetleg elzárják azt a nyílást, amely az epehólyagot köti össze az epeúttal. Ennek rizikója attól is függ, hogy maguk az epekövek mennyire nagyok: a kisebb, homokszem-méretű képletek komolyabb gondot nem okoznak, de a nagyobbak már veszélyesek lehetnek (szélsőséges esetben az epekő lehet akár galambtojás méretű is).

Csak a műtét segíthet

A már kialakult epekövesség nem gyógyítható, kezelni csak műtétileg lehet. Ez a gyakorlatban az epehólyag laparoszkópos eltávolítását jelenti. Az ilyen operációt általában tervezetten végzik, sürgősségi beavatkozásra csak akkor van szükség, ha például elzáródásos sárgaság alakul ki.