1. Reggeli kikapcsolás

Amikor a telefonunk állandóan be van kapcsolva, hajlamosabbak vagyunk a munkával kapcsolatos stresszt beengedni a szabadidőnkbe is. Ha már a munkaidő előtt elkezdünk válaszolgatni az e-mailekre vagy a reggeli kávé mellett végigmegyünk a napi, heti teendők listáján, de akár csak ha a hírportálokat vagy a közösségimédia-felületeket pörgetjük végig, akkor sem töltjük nyugalomban ezt a nagyon fontos időt, ami tulajdonképpen megalapozza egész napunkat. Legyünk jelen, fogyasszuk el nyugalomban, csendben, magunkra figyelve a kávénkat, reggelinket. Ha kell, keljünk fel tíz perccel korábban, de maradjunk legalább ezekben a percekben távol a kütyükről.

2. Testmozgás és táplálkozás

A fizikai aktivitás és a táplálkozás fontos összetevő a stresszre való reagálásban. Ha a testünk egészséges, az elménk is az lehet és fordítva. A testmozgás bizonyítottan nagyszerű stresszoldó és hozzájárul általános az életminőségünk javításához is. A kiegyensúlyozott táplálkozás azért fontos, mert a stressz kimeríthet bizonyos vitaminraktárokat, ilyen az A-, B-komplex-, C- és E-vitamin. A megfelelő vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek jelenléte a szervezetben az elménkre is jó hatással van, mert az ellenállóbb idegrendszer könnyebben képes leküzdeni a stresszt. Hetente két és fél óra közepes intenzitású mozgás, például a gyors séta vagy 75 perc erőteljesebb gyakorlatokkal (úszás, futás, testedzés stb.) remek kezdés lehet.

3. Meditációs szünetek

A mindfulnesstechnikák olyan egyszerű meditációs gyakorlatok, amelyeket bárhol, bármikor végezhetünk. A mindfulness nem más, mint a tudatos jelenlét, vagyis a teljes odafigyelés, amit bármilyen napi tevékenységbe belevihetünk.

Lassítsunk le és kezdjünk el minden érzékszervünkkel figyelni, ítélkezés nélkül! Megfigyelésünk tárgya lehet akár a lélegzetvételünk is: leülünk egy székre, és ráfókuszálunk a belégzésre és a kilégzésre, közben észleljük a mellkas emelkedését, süllyedését, a testi érzeteket. Eleinte behunyt szemmel könnyebb végezni a gyakorlatot, mert ez segít jobban magunkra összpontosítani a figyelmünket. Az ütemes, mély légzés segít nyugalomba hozni a szimpatikus idegrendszert, szabályozni a szervezet harcra vagy menekülésre adott válaszát a stresszhelyzetekre, így ebből a gyakorlatból már 5 perc is képes megnyugvást adni.

4. Hálalisták

A stressz szorongást, negatív gondolatokat generál életünk különböző területeivel kapcsolatban – a munkánktól kezdve az emberi kapcsolatainkon át az anyagi helyzetünkig. A hála érzése segít más nézőpontba helyezni, másképp értékelni a jelenlegi helyzetünket, ami jó érzésekkel tölthet el bennünket. Eleinte kihívást jelenthet, de rendszeres gyakorlásával kis idő után változást tapasztalhatunk nemcsak a hozzáállásunkban, hanem az általános szellemi és fizikai közérzetünkben is.

5. Esti rutin

Sokan elalvás előtt az ágyban még végigfutják a híreket, a közösségi médiát vagy a kedvenc sorozatukra alszanak el. A folyamatos információáradat, a kütyükből és a televízió képernyőjéből érkező elektromágneses sugárzás hatására a szervezet nem tud megfelelően pihenni, kikapcsolni, ami rontja az alvás minőségét. Ettől pedig még stresszesebbek leszünk. Lefekvés előtt legalább fél órával kapcsoljuk ki mobilunkat, a tévét és tegyük félre a laptopot. Az erős fények helyett térjünk át a hangulatvilágításra és kezdjünk el készülődni. Közben hallgathatunk megnyugtató zenét, vehetünk egy illóolajos kádfürdőt, ihatunk egy csésze nyugtató hatású gyógynövényteát.